Játékbaba

Játékbaba

Szerző: Mína

Ella idegesen tördelte az ujjait, előtte gyűrött magazinok hevertek festői rendetlenségben. Belekotort, és a kupac aljáról előhúzott egyet. A címlapról feszes keblű lány mosolygott rá sokat ígérően. Ella dühösen rásziszegett, majd őrült tempóban lapozott az őt érdeklő hirdetéshez. Újra elolvasta annak ellenére, hogy már kívülről tudta, már álmában is ezek a szavak lebegtek előtte.

„Játékbabát keresek…”

Talán már el is késett. A magazin 1 hetes. Most már rá kell szánnia magát, nincs több ideje, valamit tenni kell. Többször újra kellett próbálkoznia, mert félreütötte a számokat. Hatalmas megkönnyebbülésére hangpostafiók jelentkezett. Gyorsan megadta a telefonszámát, majd bontotta a kapcsolatot. Szeme újra a szövegre rebbent.

„…igényeim kielégítésére…”

Azok az igények, ó! Hogyan juthatott idáig? Az a vicc, hogy meglehetősen könnyen. A férje lelépett, és itt hagyta a svájci kölcsönnel, amiről úgy tudta, hogy igazán nem nagy összeg. Nem bizony, 150 ezer forint. Három műszakban, állandó túlórával együtt sem keres ennyit a gyári szalag mellett. Az a szemét állat! De ő is hibás, észre kellett volna vennie, hogy valami készül. De ő már csak akkor kapott a fejéhez, amikor SMS-t kapott állítólagos üzleti útján lévő férjétől. Így hangzott: Lecseréltem a puncidat egy másikra. Szexuális szolgáltatásaimért a számlát havonta benyújtja majd a bank.

„…Kerek popsijú, karcsú, de nem vékony…”

Ó, igen, a popsija legendásan gömbölyű, csípője talán egy kicsit szélesebb az ideálisnál, de éppen attól olyan buja. Legalábbis a férje szerint. Mindig szűk, túl rövid szoknyákat kellett hordania, legalább egy számmal kisebb, áttetsző blúzzal, hogy ő büszkélkedhessen a szexbombázó csajával. Időnként baráti társaságban belemarkolt a feszes, telt keblekbe, vagy rácsapott a formás fenékre, ezzel a kijelentéssel: Látjátok, mim van? A barátai, ugyanolyan tuskók,  mint ő, ezen nagyokat röhögtek. Ella nem is bánta volna az eltűnését, ha nem lett volna az a kölcsön.

„… 25-30 év közötti, intelligens nők jelentkezését várom…”

Azon meg nem kell csodálkozni, hogy szinte semmit sem tudott a kölcsönről. Semmiről sem tudott semmit, még a saját leveleit sem bonthatta fel. Azon is csodálkozott, hogy a férje hagyta dolgozni. Igaz, azt is csak mostanában. Valószínűleg nem ment az üzlet úgy, ahogy szokott. Ella már mindent ezerszer átrágott, felkereste az állítólagos barátokat, de azok sem segíteni, sem pedig a férjéről információt adni nem voltak hajlandóak. Egyedül volt, mint az ujja. Rokonai nem voltak, árvaházban nevelkedett. Érettségi előtt ismerkedett össze a férjével, nem is fejezte be az iskolát. Most itt állt 27 évesen, talpig bajban.

„…spanking és anál játékokra…”

Végül oda jutott, hogy kurva lesz. Azzal azért tisztában volt, hogy a sarki prostik nem túl sok pénzt tarthatnak meg, és hát gyomra sem igen volt hozzá. Ő inkább a szex újságokban hirdető testi kisiparosokra gondolt. Vett egy halom újságot (óriási napszemüvegben, és talpig vörösen), majd átböngészte azokat egy kis tapasztalatszerzés céljából. Többször nekifutott a hirdetés fogalmazásának, de mindig elrémült attól, mit szólnak majd a szomszédok, ha mindig más férfi jön hozzá. És a falak sem túl vastagok. Az utolsó újságban bukkant erre a féloldalas hirdetésre.

„…A szolgálatot bőkezűen jutalmazom,…”

Miféle férfi ad fel ilyen hirdetést? Biztos rondább, mint a hét főbűn együtt. Ha rendes fickó lenne, találna magának nőt. Félrehajította az újságokat, de aznap jött a levél a bankból a hátralékokról. Utolsó felszólítás. Az autót már eladta, a lakást nem tudja, az a banké. Újra elővette hát az újságot. Spanking és anál. Mostanra már tudta, miről lehet szó. Szerencsétlenségére belefutott néhány durva videóba. Rettegett.

„…zsákbamacskát nem veszek…”

Mikor 2 nap múlva befutott egy SMS a telefonszámról egy pesti kávéház címével, és egy időponttal, Ella előkészületeket tett. Egészen pontosan vett egy beöntő szettet és indulás előtt alkalmazta is. Bár teljesen egyedül volt, és a kutya sem tudta, mégis lángolt az arca egész idő alatt, míg a lakásához közeli találkahelyre sietett. Elbizonytalanodva lépett be. Semmit sem beszéltek meg, és nem tudta kit keressen. Több magányos férfi is ült ott kávét szürcsölve, újságot lapozva. Ahogy ott állt egyre kétségbeesettebben, egyszer csak határozott kéz markolta meg a könyökét.

– Talán beljebb mehetnénk. Teljesen elállod az ajtót – szólt hozzá egy magas férfi, s egy kis asztalkához vezette.

– Én várok valakit… – dadogta keservesen, miközben lehuppant a székre.

– Azt hiszem engem – jött azonnal a válasz. – Ákos vagyok, te pedig Játékbaba.

Ella fülig pirult, ámultan jártatta meg szemét a férfin. Magas, izmos, de nem túlizmolt, vállig érő, kissé hullámos barna haj, fürkésző barna szem. Kifejezetten jóképű, vonzó férfi. A lányból kibukott az első mondat, az eszébe jutott:

– Maga nem is ronda!

– Kedves. De az előzményekre való tekintettel talán tegeződjünk. Értem mire gondolsz. Nincs problémám a „nőszerzéssel”, csak nincs kedvem keresgélni. Nekem nem barátnő kell, nem egyenrangú fél. Nekem szolga kell, aki minden kívánságomat teljesíti. Akinek vörösre verhetem a hátsóját, és akinek utána meg is dughatom anélkül, hogy egy „ne” hangot is hallanék. Kivéve persze, ha én épp úgy akarom.

Ella szájából meglepett kis ó bukott ki, úgy érezte, rögtön elsüllyed zavarában, de csak akkor, ha nem lobban lángra az arcába futó vértől. Ákos csalódottan nézte a pironkodó lányt. Nem őt kereste. Nem mintha a testével bármi probléma lenne. Igazán formás, szexi, még a nagyon közönséges, ringyós öltözet ellenére is. Hosszú, barna haja bájos pofit keretezett, zöld szeme szinte világított, a szája harapnivalóan csókos volt. De ő nem egy pironkodó nebáncsvirágot keresett, mondjuk nem is egy kiélt kurvát. Elég nehéz volt neki megfelelni, ezt ő készséggel elismerte.

– Azt hiszem, nem igen van mit megbeszélni. Igyunk együtt egy kávét, aztán mindenki mehet a maga dolgára – mondta kissé durván.

Ella szemei tágra nyíltak a rémülettől.

– Jaj, ne… kérem… Nem tetszem magának?

– Önnek, – javította ki oda sem figyelve a férfi. – De kértem, hogy tegezz… Nagyon csinos vagy, semmi kifogásom a kinézeted ellen, de nekem te túl… milyen is vagy? Mond csak fenekeltek már el téged, vagy beengedtél valaha is egy férfit a popsidba? Nem is kell válaszolnod, látom. Te spanking- és análszűz vagy – állapította meg a férfi.

Kis mosollyal nézte az egyre nagyobb kínban lévő lányt. Tagadhatatlanul vonzó lehetőség, hogy ő lehet az első, ő formálhatja a maga kedvére, de neki ehhez nem volt türelme.

– Neked is be kell látnod, kedves …

– Ella – suttogta a lány.

– Ella, nem téged kereslek.

– De én… én készültem…a próbára… – nyöszörögte Ella, miközben kis könnycsepp futott végig az arcán.

Ákos felnevetett, majd gyorsan rendelt két feketét az odalépő pincértől.

– Készültél? Mint az iskolában?
– Nem! Én ÚÚÚGY készültem…
– Hogy úgy? – kérdezte az egyre jobban szórakozó férfi.
– Jaj, hát ÚÚÚGY… tudod – jött az ideges válasz, s a lány a picit megficánkoltatta popsiját a széken.

Ákos felsóhajtott, ezt nem bírja nem kipróbálni. Megvárta, míg a fürge pincér újra elsiet, és elővett a kabátja zsebéből egy kis fadobozt. Ella habozva nyitotta ki. Három pingpong labdányi fémgolyót látott vékony lánccal összefűzve, mellettük egy kis doboz krémet.

Tétován pillantott a férfira.

– Menj és tedd fel szépen, Tudod… ODA – szólt Ákos, és hangosan felnevetett.

Ez a lány valami egészen édes volt. Senkit sem látott még, aki ennyire, és ennyi időn keresztül el tud pirulni. Kényelmesen kortyolgatta a keserű kávét, miközben várt. A lány kissé furcsán lépkedett, mikor felbukkant. A gésagolyókban lévő apró kis nyelvecskék odakoccantak a golyó falához, furcsa rezgést keltve. Egészen különleges érzés volt, kissé kényelmetlen is. Letette a dobozt a férfi elé, óvatosan, merev derékkal leült, de a kávéhoz nem nyúlt.

– A golyók természetesen vadonat újjak – súgta oda neki a férfi, miközben egy ötezrest dobott az asztalra a két kávéért. – Gyere, sétálunk egyet.

Első próba, gondolta Ákos, miközben a mellette sétáló nőt figyelte. Nincs szüksége érzéketlen nőre. Elsősorban szolgát akar, de vágyat is akar kelteni a meggyötört testben. A gésagolyók hamar kiderítik, ennek az igényének megfelel-e a lány. Pár perccel később elégedetten vette észre a jeleket. Ella a csípőjét finoman tekergetve lépdelt, ajkai elnyíltak, aprókat lélegzett. A szembejövő férfiak mind megfordultak utána, de ő észre sem vette, annyira lefoglalta az a furcsa érzés, ami elöntötte.

Ákosnak ennyi elég volt, leintett egy taxit, hogy minél előbb célba érjenek. Az autó egy luxus lakóház előtt állt meg. A több emeletes épületnek portása is volt, aki előzékenyen nyitott előttük ajtót, és egy pillantással sem mutatta, hogy furcsállná Ella jelenlétét ebben az elegáns környezetben.

– Balogh úr! Parancsoljon a kártyája – hajolt meg, és átadott egy kis lapocskát.

A lift hamar az épület legfelső emeletére repítette őket. Ella szájtátva bámészkodott, mikor kiléptek a puha szőnyeg borított folyosóra, melyen csak egy párnázott ajtó árválkodott. Ákos végighúzta a kártyát az érzékelőben, s már be is léptek a legcsodálatosabb lakásba, amit a lány valaha is látott. Még a belsejét lassan elöntő forróságról is megfeledkezett. A kis előtérből óriási nappali nyílt, földig érő ablakokkal, és olyan berendezéssel, amit eddig csak filmekben látott.

– Micsoda nő! – súgta, s valóban olyan volt, mintha abból a filmből másolták volna a szállodai szobát. Ákossal nem törődve körbejárt. A fürdőszobában terpeszkedő hatalmas fürdőkádat percekig csodálta, majd egy olyan ajtóra bukkant, amin nem tudott benyitni.

Ákos újra lehúzta a kártyát az újabb érzékelőn, és Ella előtt olyan látvány tárult fel, ahogy belépett, ami meglepett, kissé rémült kiáltást csalt az ajkára. A falakon szíjjak, ostorok lógtak, és olyan fa és bőr izék, aminek Ella még a nevét sem tudta. Közvetlenül mellettük kötelek, bilincsek hevertek a polcokon. A lány a szobában lévő tárgyak közül csak kettőnek tudta a nevét biztosra, az egyik egy nőgyógyászati szék volt, a másik egy deres. A többi fura holmit nem tudta megnevezni, de biztos volt benne, arra használatosak, hogy egy testet a kívánt pózban megtartsák. Levegő után kapkodott.

– Nos? Meggondoltad magad? – kérdezte kissé csalódottan a férfi.

– Ne… nem… Kezdjük… – rebegte a lány.

– Mit? – nevezett fel Ákos, majd kihúzta a reszkető nőt a „játszószobából”. – Arra már nem is vagy kíváncsi, te mit kapsz cserébe?

– Jaj, de… igen… hogyne – kapott észbe a lány. Ő most tulajdonképpen eladja a testét, és még csak meg sem kérdezi, hogy mit fed a bőkezű.

– Amíg velem vagy, ebben a lakásban fogsz élni… Esetleg ez gondot okoz? Nem? Helyes. A lakás teljes költségét én fizetem. Minden kitöltött hónap után kapsz 300 ezer forintot. A ruháidat én veszem… Ha a többi is olyan, mint ami rajtad van, akkor teljes ruhatárat kapsz. Amint látod, ez egy luxusépület. Van étterme, konditerme, uszodája. Az ételt bármikor felhozathatod, az étterem reggel 9-től van nyitva este 10-ig. Kapsz tőlem egy kártyát, amivel az épületben fizethetsz, máshol nem használható. A lakást bejárónő takarítja, kivéve a játszószobát, az a te feladatod. A hölgy bármit megvesz neked, amire csak szükséged van, csak írj neki egy listát. A szomszédban van egy kellemes bolt, számlát nyitottam, ott te is vásárolhatsz, de ha bármit megkívánsz, a portást is felhívhatod. Természetesen vannak határok, de úgy gondolom, magadtól is tudod, hogy ily módon nem tapsolhatsz el 100 ezreket. Elvárom, hogy mindig a szolgálatomra légy, de úgy gondolom, szükséged van némi komolyabb tevékenységre… Mond csak, mi a szakmád?

– Nekem nincs… érettségi előtt otthagytam a gimnáziumot a férjem kedvéért.

– Férjnél vagy? – mordult fel komoran Ákos.

– Elhagyott. Ezért kell ezt… Elhagyott.

– Beiratkozol egy középiskolába levelezőn, és befejezed az érettségit. Most nyári szünet van, keresek neked egy megfelelő iskolát. Ezenkívül egy angol tanfolyam sem árt. És hidd el, hathatós eszközeim vannak arra, hogy kiváló eredményeket érj el – simította végig Ella haját a férfi. Hirtelen megragadta a karját, és szinte kivonszolta a konyhába. Fogott egy széket, kifordította, s letelepedett rá.

– Vetkőzz – szólt. – Most szépen kiderítjük, alkalmas vagy-e munkára.

Kissé gúnyosan felnevetett, karjait a mellkasa előtt összefonva várt. Ella remegő kézzel gombolta kis szoknyáját, majd a blúznak látott neki, de az apró kis gombokkal meg kellett küzdenie. Mikor végre lehullott a könnyű kis anyag, Ákos még a vártnál is igézőbb kebleket pillantott meg. Néhány pillanat múlva a fekete csipkés melltartó is a földön landolt. A férfi elismerően nézte a szép, halovány bimbókat. A tétova ujjak most a bugyi körül matattak, végül az is lecsúszott a hosszú combokon.

– A harisnyatartót hagyd – állt fel Ákos. – Gyere ide, állj szépes terpeszbe, és hajolj a székbe. Támaszkodj le az alkarodra.

Ella szó nélkül teljesítette a parancsot. Gyönyörű, kerek feneke magasba került, s kitárult a fazonra nyírt punci is. Tökéletes, gondolta a férfi. Óvatosan megfogta a gésagolyókat összefűző láncot, és lassan húzni kezdte. A nő halkan nyöszörgött, ösztönösen összeszorította popsija félgömbjeit. Ákos hagyta visszacsúszni az éppen csak felbukkanó gömböt. Várt, míg játékszere rá nem jött, mit vár tőle. Egy nagy sóhajjal a fenék ellazult. A golyók egymás után bukkantak elő, amit Ella halk nyögdécselése kísért, ami éppen úgy lehetett a szégyen hangja, mit a gyönyöré. Ezt majd kiderítjük, gondolta a férfi, és a golyókat a szék mellé dobta. Mindenesetre, most mást fogunk csinálni. Az anál szex nem olyan nagy ördöngösség. Ha az elsőt élvezed, akkor a többi sem esik majd olyan nehezedre. Ha nem, akkor gyűlölni fogod. Majd ő tesz róla, hogy Ella remegve várja a popsinyílásba hatoló vesszejét, és a remegést a vágyódás okozza. A spanking mást tészta. Azt el kell viselni.

– Most kiderítjük, hogy viseled a fenekelést. Semmi extra. Bármikor szólhatsz, hogy hagyjam abba. Hívok neked taxit, és elmész. Ha maradni akarsz, a kezed lenn marad, a popsid fenn, nem nyúlkálsz hátra, és egy nemet sem akarok hallani. Ha kedved tartja, nyugodtan jajgass, csak a miénk az emelet, és még az is hangszigetelt.

Az utolsó hang sem halt még el, Ákos máris lecsapott a megfeszült hátsóra. Tenyere nagyot csattant bársonyos bőrön. Ella meglepetten felszisszent, majd sokáig csendben tűrte a pirosodó popsijára záporozó ütéseket. A férfi nem kímélte a tenyerét, hamarosan neki is éppen annyira sajgott a tenyere, mint a lánynak a popsija. Mikor a rugalmas félgömbök lángvörösen virítottak, komótosan kihúzta a nadrágjából a szíját. Kettéhajtotta, majd megrántotta. A csattanástól Ella összerándult, riadtan hátrapillantott, hogy megnézze, mi vár rá. A vastag szíj nem sok jóval kecsegtette, de nagyon gyorsan megtapasztalhatta, milyen érzés, mikor egy bőröv hasogatja a simogatáshoz szokott hátsóját. Égett, csípett, perzselt, ahogy lecsapott. Az ütés nyomán tűz áradt el a popsijában, aminek nem volt ideje kihunyni, mert már jött is a következő.

Ezt már igazán nem lehetett szó nélkül kibírni. Minden egyes csapás után panaszos nyögés hagyta el ajkait, amely egyre hangosabb lett. Végül, mikor a szíj egy rendkívül érzékenyre gyúlt területre csapódott, hangosan felsikoltott. Eddig igyekezett mozdulatlanul tartania magát, mert azt képzelte, a férfi ezt várja tőle, de most hatalmasat rándult. A félgömbök összeszorultak, ismét ellazultak. Ella megriszálta csípőjét, hátha ez segít egy kissé csillapítani a lángokat.

Ákos elbűvölve nézte vörösen izzó popó táncát. Várt egy kicsit, majd az eddigieknél jóval nagyobb erővel, s gyorsabban kezdte ütlegelni a feszes halmokat. A lány vonaglott panaszosan kiabált. Szívesen végigsimította volna kínlódó, égő félgömbjeit, de tartotta a számára előírt pózt. Csak egyre jobban felágaskodott, s egyik lábáról a másikra helyezte a testsúlyát. Meg-megvonaglott, fejét felkapta, majd újra lehorgasztotta. Próbálta izmait megfeszítve tartani, hátha úgy kevésbé hasogató a fájdalom, de nem bírta sokáig. Újra ellazult, majd összerándult a záporozó ütések alatt.

A férfit felizgatta a látvány, s a vele járó hang. A szíj csattogása, Ella nyögései, sikolyai, a kitáruló, összezáródó popsi, amely már olyan vörös, és forró volt, hogy szinte felforralta maga körül a levegőt. A sima bőrt itt-ott kis hurkák tarkították, de egyik sem vészes, sehol sem repedt ki a bőr. Ákos igazán értette a dolgát, kevesen tudnak olyan kis kárral ennyire megszenvedtetni egy női hátsót, mint ő.

Eldobta a szíjat, és lassan egy konyhaszekrényhez ment. Hátat fordított a lánynak, aki kísértésbe esett, hogy gyorsan végigsimítsa fájdalmasan lüktető ülepét, de mégsem tette. Nem kapott rá engedélyt. Zihálva szedte a levegőt, és nem is tudta mit gondoljon. A gésagolyóknak hála eléggé fel volt izgulva, mikor a fenyítése elkezdődött, s a tenyeresek egy idő után inkább izgatták, mint fájtak neki. De a szíj kemény volt, néha alig tudta megállni, hogy kegyelemért ne könyörögjön. De most, mikor szünetelt a fenekelés, a popsiját izzító tűz lassan elterjedt az egész testében, s puncijában olyan feszítő érzést keltett, mit mikor már alig várta, hogy beléhatoljon egy kemény dákó.

Figyelte a férfit, ahogy a kezébe vesz egy fakanalat, s nagyot nyelt. Nem tudta eldönteni, hogy akarja-e a folytatást, vagy sem. Azt pedig végképp nem tudta, hogy akkor is így izzana-e a teste, ha előtte nem kell felhelyeznie a golyókat.

Sok ideje nem volt ezen tűnődni, mert a fakanál feje már csattant is magasba tartott fenekén. Egészen más érzés volt, mint a szíj. Intenzívebb, fájdalmasabb, jobban egy helyre koncentrált. Ákos hármat- hármat ütött ugyanoda, és az ütések egyre erősödtek. A sorozat utolsó darabját Ella mindig hangos kiáltással, összeszorította popsival fogadta. Az új sorozat első ütését mindig az ellazult halmokra kapta. Próbálta húzni az időt, és sokáig összeszorítani a halmokat, de hamar rájött, hogy akkor az első ütés éppen olyan erős, mint az utolsó. A feneke érzése szerint duplájára dagadt, a bőr fájdalmasan feszült rajta. Minden ütésnél azt várta, mikor fog felrobbanni.

Kis szünet következett. Ákos elégedetten nézegette a remegő popót. Megfordította a fakanalat, a nyelével végigsimította parázsló gömbölyűséget. Óvatosan nekinyomta a tiltakozva engedő popsinyílásnak. A nő megfeszült, hirtelen erős remegés futott végig a testén, s nagyot nyögött. A férfi várt, míg a test lassan ellazult. Ella láthatóan megadta magát, sőt popsiját még egy kicsit feljebb, s kijjebb is nyomta.

– Utolsó tíz – szólt rekedten a férfi, majd a fakanál nyelével alaposan ráhúzott a felé tolt hátsóra. A lány olyan hangosan sikoltott fel, hogy az következő egy órában csak rekedten tudott megszólalni. A fakanál másodpercenként újította meg a kihunyni amúgy sem akaró tüzet a kíntáncot járó popóban. Végtelen hosszú időnek tetszett, míg végül meghallotta:

– Tíz!

Nem mert felegyenesedni, de Ákos megfogta a karját, és segített neki visszanyerni az egyensúlyát.

– Simítsd végig nyugodtan – szólt, s jó példát mutatva, gyengéden magához húzta a nőt, két tenyerét rászorította a forróságot sugárzó rugalmas gömbökre. Pár pillanat múlva hátralépett, megfordította Ellát, és figyelte, ahogy a lány gyengéden simogatja, gyúrja magát. Kis sóhajjal igazított mereven ágaskodó tagján, de úgy döntött, ennek most még nincs az ideje. Ha ezt a lányt választja, kénytelen lesz némi türelmet mutatni. Ez a fenekelés igen kemény volt, s Ella nagyon jól viselte. A következő néhány majd nem lesz ennyire intenzív. Inkább majd a pozíciókkal játszadoznak, és persze azzal izgató, szűk kis bejárattal.

Már amennyiben a lány marad.

Elővette a zsebéből az ajtónyitó kártyát, és letette az étkezőasztalra. Várt. Ella szeme tágra nyílt, mintha habozott volna egy pillanatra, de végül elvette.

– Adok neked három napot, hogy beköltözz. Addig nem kereslek. Utána elviszlek majd ruhákat vásárolni. Valószínűleg tartom, hogy a mostani ruhatárad a kukában végzi majd – mondta Ákos az ajtó felé lépkedve. Mielőtt kilépett volna a lakásból, könnyedén magához szorította játékbabáját, apró csókot lehelt a szájára, és a fülébe súgta:

– Mielőtt elindulunk felvásárolni neked Pest legszebb, legdrágább ruháit, ötvenet fogok a legvastagabb szíjammal a seggedre vágni. Azt akarom, hogy lángolva lüktessen, miközben a ruhákat próbálod. És néhány egészen szűk farmert is kapsz majd.

Azzal kilépett az ajtón, s három teljes napra magára hagyta Ellát, akinek ez az idő bőven elég volt arra, hogy rájöjjön, a helyzet amibe került, nincs is annyira ellenére.