Pages

2011. augusztus 2.

Pruglen 3

3. rész

Aznap már nem beszéltek többet a Pruglenről, egészen lefekvésig. Már mind a két lány az ágyban feküdt, amikor Belinda megszólalt: - Azt mondtad, hogy ha egy nő nem érzi jogosnak a büntetést, akkor joga van ellenkezni...

- Ellenkeznie nincs joga - kezdte Zola -, de vitathatja a büntetés jogosságát és a mértékét is. Oké, nézzünk egy példát, talán úgy a legegyszerűbb. Mondjuk bemész egy üzletbe, felpróbálsz egy ruhát, tetszik, de nincs rád való méret. Erre méregbe gurulsz, és szépen kiosztod a bolt dolgozóját.

- Ez a példa nagyon ismerős nekem - kuncogott Belinda. - Mintha megtörtént volna pár hete...

- Igen. Itt nem történt semmi, nem volt következménye a dolognak. Ha ugyanezt csinálod nálunk, akkor az alkalmazott elkéri a füzetedet. Beírja, hogy hol és mikor történt a dolog, és mit csináltál, vagyis mondjuk azt, hogy szemtelenül viselkedtél. Valamint feljegyzi a saját nevét is. Ez ellen nem tehetsz semmit, át kell adnod a füzetet, nem ellenkezhetsz. Ezt követően viszont már több dolog is rajtad áll.

- De ha már beírt a füzetbe, akkor a felügyelőm látni fogja, vagyis nem sok mindent tehetek - szúrta közbe Belinda.

- Dehogynem. Itt jönnek a szabályok, amelyek védik a nőket az indokolatlan büntetésektől, és adnak bizonyos szabadságot nekünk. Először is visszakapod a füzetet és neked be kell ikszelned, hogy elismered a rosszalkodást, vagy vitatod. Ez az első lépcső. Az nem úgy van, hogy mondjuk egy pasi pikkel rád, és csak úgy, hasraütésszerűen beír dolgokat. Jogod van azt mondani, hogy te nem is csináltál semmit.

- Gondolom mindenki ártatlannak vallja magát először - mondta a földi lány. - Bár ahogy te az itteni dolgaidat is feljegyezted magadtól, talán mégsem....

- Igen, nem szoktunk ellenkezni, csak akkor, ha tényleg nem csináltunk semmit. És nem csak a neveltetésünk miatt... A szabály ugyanis az, hogy ha vitatod a rosszalkodást, és a végén kiderül, hogy nem volt alapja a vétódnak, akkor az eredi büntetés háromszorosát kapod. Nagyon nem mindegy, hogy 25 nádpálcát kapsz, vagy 75-öt...

- Oké, értem. Vagyis vitatni csak akkor, ha igazam van. Tegyük fel, hogy elismerem a szemtelen viselkedést - folytatta egyre nagyobb érdeklődéssel Belinda.

- Nos, korábban azt mondtam, hogy csak a felügyelőd fenekelhet el. Ez alapvetően így van, de azért nem teljesen. A felügyelőd eldöntheti, hogy csak ő maga akar büntetni, vagy megadja a lehetőségét annak, hogy mások is elfenekelhessenek. Minden nő füzetébe van egy rublika ezzel kapcsolatban, az első oldalon. Hogy kik fenekelhetnek el. A felügyelőd tölti ki, és itt az szerepelhet, hogy csak ő, vagy az, hogy esetleg mások is. De olyan is lehet, hogy kötelezően mások is.

- Kötelezően? És kik azok a mások? Vagyis ilyenkor bárki elfenekelhet, aki elkap?

- Az fenekelhet el, akivel szemben rosszalkodtál, vagy aki rajtakapott valamilyen rosszalkodáson. A példánknál maradva. Ha a felügyelőd azt írta, hogy csak ő akar büntetni, akkor azzal, hogy elismerted a rosszalkodást, tulajdonképpen vége a dolognak. Elmehetsz. És majd amikor találkozol a felügyelőddel, akkor megkapod a büntidet. Ha mások is büntethetnek, akkor a bolti dolgozó megkérdezi, hogy tőle akarod-e a fenekelést, vagy a felügyelődtől. Ebben az esetben te magad dönthetsz a sorsodról, választhatod a bolti eladót, de mondhatsz nemet és akkor ő nem bánthat. Viszont ha kötelező másoknak büntetniük, akkor nincs választási lehetőséged, az alkalmazott a térdére fektet, és a boltban, mindenki előtt, alaposan elnáspángol.

- Hűűűű, ez nem túl jó.

Belinda komolyan el kezdett gondolkodni. Az addig rendben van, hogy egy pasi elfenekeli, de hogy egy nyílt helyen, egy csomó idegen szeme láttára... Talán mégiscsak meg kellene gondolni ezt az utazást....

- Hát, nem - értett vele egyet Zola. - Ezért is jó, ha nem hivatásos a felügyelőd. Egy hivatásos szinte biztos, hogy megadja másoknak is a büntetés lehetőségét, azzal is csökkentve az ő feladatait. Egy férj pl. általában nem ad engedélyt, hogy mások is elfenekelhessék a feleségét.

- És nálad ez hogy van?

- Seli nem tiltotta meg, de nem is tette kötelezővé, vagyis tulajdonképpen rám bízta a döntést.

- És gondolom, hogy te mindig azt választottad, hogy Selitől kapd meg, otthon.

- Általában igen, de azért nem mindig.

- Hogy-hogy?

- Tudod, egy prugleni nőnek mindig sok mindent meg kell fontolnia. Az első dolog, hogy a büntetés mindig két részből tevődik össze: van egyrészt a fizikai rész, a fájdalom, és van mellette az érzelmi rész, amikor szégyelled magad a történtek miatt, megalázónak érzed a fenekelést, akkor is, ha a barátod hajtja végre. Ez a kettő mindig összeadódik. Vagyis ha mondjuk egy boltban kapod meg a büntidet, akkor ott jóval kevesebb fenekest kapsz, mint otthon, négyszemközt a felügyelődtől.

- Mivel egy boltban jóval megalázóbb, mint otthon - vetette közbe Belinda.

- Pontosan - helyeselt Zola. - Vagyis pl. gondolnod kell arra, hogy mennyi van már a rovásodon. Mondjuk ha már eleve nagyon sok, akkor lehet, hogy jobb, ha ott, abban a pillanatban kapsz. Hiszen eleve kevesebbet kapsz, ráadásul a hatása elmúlik, míg a felügyelőddel találkozol, és akkor már nem növeli a fenekeseid számát.

- Viszont egy csomó ember előtt.... Brrrr..... És te ezért választottad a mások általi fenekelést?

- Nem, az esetemben kicsit más volt a helyzet. Amikor átváltottam a barátomra, egy kicsit szabadabbnak éreztem magamat, és elkezdtem dohányozni. Messze nem olyan mértékben, mint ahogyan itt cigiznek az emberek, csak naponta 1-2 szálat szívtam. Seli persze hamar rájött és nem is hagyta szó nélkül. Amikor már harmadszor kapott rajta, megígérte, hogy ha nem hagyom abba, akkor nagyon komoly büntit kapok. Így amikor az egyik tanárom elkapott az iskola szertárában, inkább azt választottam, hogy ő fenekeljen el.

- Okos húzás - nevetett Belinda.

- Igen, és nem - válaszolta Zola. - A füzetbe mindent feljegyeznek, így ezt is látta a barátom. És persze jól tudta, hogy az ő fenyegetése alól akartam kibújni. Akkor nem kaptam érte semmit tőle, de amikor legközelebb lebuktam előtte a cigivel, akkor viszont dupla büntit osztott ki a popsimra....

- Szegény - jegyezte meg együtt-érzően Belinda.

- Szerencsére már régen volt, és azóta sem nyúltam a cigihez. De hol is tartottunk? Igen. Szóval elismerted a rosszalkodásodat, és mondjuk mások is büntethetnek, akkor ismét döntened kell. Ha az azonnali büntit választod, akkor ott megkapod a fenekelésedet, amit szintén bejegyeznek a füzetedbe, így a felügyelőd is tudni fogja, hogy mit csináltál és mit kaptál érte. Ha a későbbi büntit választod, akkor azt írják be, és mehetsz a dolgodra.

- Akkor ez azt jelenti, hogy ha elismerem a vádakat, akkor mindenféleképpen el leszek fenekelve.

- Igen. Azt követően már csak a büntetés mértékét vitathatod.

- A mértékét?

- Igen. Nincs előre meghatározva, hogy mondjuk egy szemtelen viselkedésnek mi a büntetési tétele, hány fenekes és milyen eszközzel, ez alapvetően a felügyelőn múlik. De azért van egy szokás, és lehet hasonlítani, hogy ha mondjuk egy szemtelen beszólás 20 fenekes, akkor egy csúnya szó nem lehet 500. Ha indokolatlanul soknak érzel egy büntit, akkor azt elmondhatod a felügyelődnek.

- Vagyis tulajdonképpen alkudozhatok a büntetés mértékére? - kérdezte Belinda.

- Hát, alkudozásnak azért nem nevezném - mosolyodott el Zola. - De azért néha lehet hatni a pasikra. Persze itt is megfontoltnak kell lenni, figyelni, hogy milyen hangulatban vannak, mit is csináltál, azt mennyire veszi komoly rosszaságnak, stb. És persze mindenféleképpen nagyon udvariasnak kell lenned, és soha nem szabad átlépni egy határt.

- Kezdem érteni a dolgot - jegyezte meg Belinda. - A prugleni nőknek állandóan megfontolt döntéseket kell hozniuk: először a munkájukban, mint vezetők, de a magánéletükben is, hogyan manőverezzenek a pasik világában. Nem véletlen, hogy olyan bölcsek.

- Hát igen - értett vele egyet Zola. - És persze eleve oda kell figyelnünk mindenre. Mondjuk étteremben vacsorázol és valami nem jó, mondjuk hideg a leves. Messze nem mindegy, hogyan reagálsz rá. Ha a pincér egy nálad fiatalabb lány, akkor simán számon kérheted rajta, persze udvarias formában. Te magad is elkérheted a füzetét, és ha olyan a helyzet, akkor el is fenekelheted. De más a helyzet, ha tőled idősebb nő, vagy férfi. Ebben az esetben ha szóvá teszed nekik, akkor te követsz el udvariatlanságot, és egyből a te füzetedbe írnak be.

- Vagyis ha egy férfi szolgál ki, akkor el kell tűrnöm mindent?

- Nem, természetesen nem, hiszen az igazságtalan lenne. Csak nem intézheted közvetlenül a dolgot. Ha férfival vagy, akkor neki kell elmondanod, hogy mi a baj, és ő majd megteszi a szükséges lépéseket. Ha nincs férfi az asztalnál, mondjuk mi ketten vacsizunk valahol, akkor hívni kell az étterem vezetőjét - aki mindig nő, mivel a vezetők mindig nők -, és neki kell elmondani, hogy mi a probléma.

- Vagyis szinte minden percben oda kell figyelni, hogy mit csinálok, ha menteni akarom a hátsómat - mondta elgondolkozva Belinda. - Jó kis tréning lesz ez.

- Bocs, hogy újra felhozom, de szerintem gondold át még egyszer a dolgot. Kizártnak tartom, hogy a két hét alatt ne történjen olyan, amiért büntetés jár. Még egy született prugleninek is elég nehéz ennyi ideig úgy viselkednie, hogy ne kövessen el semmit. A fenekelés pedig nem valami játékos paskolás, hidd el.

- Elhiszem - nyugtatta meg Belinda a barátnőjét. - Ne aggódj miattam, nagylány vagyok.

- Oké, majd meglátjuk - sóhajtott nagyot Zola, és lekapcsolta a villanyt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése