Kommunikáció

Akkor egy amolyan "zárszóféle" a kommunikációs témához...

Szinte az összes kislány elmondta (aki vette a fáradtságot, és írt), hogy nem jó a kommunikáció terén, nem tud igazán kommunikálni. Úgy vélem, hogy a gond nem az, hogy ne ismernék a kommunikáció eszközeit, vagy ne tudnák, hogyan kell használni őket. (Amúgy ez lenne a kisebb baj, ezeket simán el lehet sajátítani.) Véleményem szerint a baj forrása nem magában a kommunikációban keresendő, itt csak lecsapódnak a dolgok. Beszélhetünk verbális és non-verbális eszközökről, vagy bármi másról - ha igazából valamilyen belső gát eleve meghatározza a dolgokat.

Így nem is nagyon lehet megoldást találni, ezeket a gátakat mindenkinek magának kell lerombolnia. Persze én eleve próbálok valamilyen "mankót", segítséget nyújtani. Ilyen pl. a szabályrendszer. Erre támaszkodva nem kell kimondani, vagy leírni, hogy mit szeretnél - a játék keretein belül egyszerűen lehet jelezni. Nem kell azt mondani, hogy "szeretnék X fenekest" (elhiszem, hogy ezt nem könnyű kimondani), hanem csak azt kell összeszámolni, hogy milyen rosszaságot kell elkövetni.

Persze a szabályrendszer sem tud mindenre megoldást nyújtani, de azért szerintem eléggé jól használható - lenne. Ennek a következetes használatával ugyanis pár, komolyabb dolog kivételével szinte mindent meg lehet oldani (legalábbis eseti szinten). A komolyabb dolgokat pedig eleve jelezni lehetne, ha egyszerűen kilépsz, kiszállsz a játékból. Ez egyből mutatná, hogy valami nem jó, valami gond van. Persze magát a gondot nem kezelné egyből, de nagyon sok félreértést megakadályozna. És azt megértem, hogy magáról az esetleges okról nem könnyen tudtok beszélni, az lehet nagyon személyes, nagyon intim - de magát a tényt, azt, hogy valami miatt nem jó valami, azonnal jelezni lehetne.

A többi már csak a bizalmi szint kérdése. Természetes, hogy vannak olyan dolgok, amelyekről még 10-20 év ismeretség, barátság, vagy házasság után sem beszél az ember, nemhogy pár hónapos ismerősnek. Ezt az ember megérti, és nem is szabad erőltetni, mindenki annyira fedi fel saját magát, amennyire megbízik a másikban.

Vagyis, összefoglalva, nem tudok megoldást a kommunikációs bajokra:) De ha legalább annyit jelezünk a másik felé, hogy benne vagyunk a játékban, vagy éppen valami miatt nem, az már nagy lépés lenne. És ez azért nem olyan megvalósíthatatlan dolog... A többit már lehet csiszolgatni, formálni, fejleszteni. Fokozatosan meg lehet ismerni a másikat, meg lehet találni azt, hogy pl. hogyan jelezzük, ha már elég a porolásból. Ha ez az elején nem megy tökéletesen, az, szerintem, nem olyan végzetes baj. Hiszen vagy kevesebbet kapsz, vagy egy kicsivel többet. Nem hiszem, hogy bármelyik eset komolyan gondot jelentene....