Írta: A. B. W
Kaliforniai történet a Gates-korszak 30. évéből (Kr. u. 203
1. rész
Leslie Taylor GE 030-ban, negyedszázados száműzetésének letöltése után hagyta el Szibériát. Illetve Siblandet.
Az olvasó talán nem tudja, mi az a GE. A Gates Era Anno Domini 2000 után kezdődött, abban az évben, amikor a Supreme Court törvényesnek mondta ki a kézírás oktatásának megszüntetését az általános iskolában. A gyerekek azonnal a komputer billentyűzete elé kerültek, csupán azt kellett megtanulniuk, hogyan szignálják a printelt anyagokat, de általában elég volt ehhez a rajzolóprogram ismerete. Töltő-, golyós- vagy filctollat csak a gyűjtők birtokoltak, de azokban is többnyire beszáradt a tinta. Nemzetközi szerződések aláírásakor, hagyománytiszteletből használták még a klasszikus töltőtollat, ami azt is jelentette, hogy a Gates-korszakban nem lehetett komoly politikus abból az emberből, aki nem tudta leírni a nevét.
Leslie Taylort mint többszörös visszaesőt GE 005-ben ítélte el - huszonöt év siblandi száműzetésre - egy női bíróság súlyos szexuális zaklatás vádjával. A bíróság egyértelműen bizonyítottnak tekintette, hogy Taylor jobb kezével teljes mértékben hozzáért kolléganője testéhez, mégpedig hátul, derékon alul, viszont nem tulajdonított jelentőséget annak a védekezésnek, hogy a kolléganő is bizonyos szerepet játszott e vétkes mozdulatban. Csak egy igazi male Chauvinist pig vehet ugyanis komolyan olyan kijelentést, hogy: "Tapizd meg a valagam, kíváncsi vagyok, fogtál-e már ilyen keményet?!" És Taylort bűnösnek találták.
Szerencsére a szibériai száműzetés ebben az időben egészen más volt, mint a cárok idején. A pravobolsevik moszkvai kormány III. (Dicsőséges) Sándor Cár Elvtárs, becenevén a "Hattyú" örökös és örökölhető államelnöksége idején - az áruló Jelcin, más néven Piás Borisz, Gorbacsov, más néven Leszartfejü Mihály, valamint a jelentéktelen Zsirinovszkij és a még jelentéktelennek sem mondható Zjuganov összeesküvő csoportjainak meg a "bankelnökök bandájának" nyilvános kivégzése után, természetesen az abház-tunguz-karagandai egyesült középliberális pogromista erőkkel szövetkezve, és a vételáron testvériesen (naná, majd fifty-fifty!) megosztozva - eladta Szibériát az Egyesült Államoknak, akár korábban a cárok Alaszkát. Ezáltal a hatalmas, hideg, ám annál gazdagabb, ráadásul lakatlansága miatt gyakorlatilag AIDS-mentes terület amerikai tulajdon lett. Az oroszokat kitelepítették, kivéve az igazolt maffiatagokat, akik le kellett tegyék az Al Capone-próbának nevezett vizsgasorozatot. Ha ezt túlélték, vagy kellő kapcsolataik voltak, állampolgárságot és bizalmi feladatokat kaptak. Továbbá egyéni elbírálás alapján maradhattak a tökéletesen egészséges 18 és 33 év közötti nők is, könnyű altesti munka céljából. Nem voltak sokan, hiszen, főként az atomerőművek százmérföldes körzetén belül születettek, alig-alig álltak helyt az egészségügyi vizsgálatokon.
A könnyű altesti munka egyébként lényegében abból állt, hogy a szőke orosz lányok kellemesebbé tehették az ásványkincsek magas fokúan gépesített kiaknázását irányító amerikai technikusok és mérnökök életét. Hivatalosan konyhalányok voltak, gyakorlatilag ágyasok is, bár GE 020 körül még illett elrejteni őket a feminista körök által küldött nőbizottságok szigorú tekintete elől.
Később ezek a bizottságok megritkultak, és a Gates-éra harmadik évtizedében gyakorlatilag eltűntek. Taylor és száműzött társai nem tudták mire vélni a jelenséget, de a feltűnően leszbikus erénycsősznők csöppet sem hiányoztak nekik.
Taylor minden korábbi gyönyörűségek ellenére könnyű szívvel vett búcsút Maruszjájától - az egyszerűség kedvéért mindegyik, egymást követő orosz ágyasát Maruszjának nevezte -, és csakhamar Kalifornia felé vitte a repülőgép. Egykori osztálytársa várta, egy jómódú, természetesen single régi barát. Kalifornia egyik védett körzetében lakott; ez azt jelentette, hogy Taylornak is át kellett esnie az AIDS, a vírusos májgyulladás és az ázsiai influenza különböző fajtáit kimutató vizsgálatokon ahhoz, hogy átjusson a zárolt villanegyed fal-, árok- és halálsávrendszerén.
E vizsgálatok azonban egyben megnyugtatóak is voltak Taylor számára. Egyetlen Maruszjájában sem kellett csalódnia.
És George-ban sem. Az öreg haver épp olyan volt, mint amilyennek levelei alapján gondolta. Nem csupán fiatalos, hanem bölcs és derűs is, meg persze határozottan jómódú. Nagy és kényelmes házában nem kevesebb, mint tíz csinos, fiatal nő élt SG-i minőségben. Kettő közülük a háztartást vezette (ők viselték az 1-es és 2-es számot), a többi segédkezett nekik, illetve ágyasként álltak a ház urának rendelkezésére. Az SG ugyanis nem volt más, mint a Slave Girl rövidítése. Természetesen a vendégnek is kijárt egy saját lány éjszakára. Leslie-nek SG 8 jutott, azzal, hogy ha nincs vele megelégedve, választ másikat. A férfi kissé fáradt volt a szokatlan vacsorától, az egészséges műkoszt felfokozott ízeitől, az egész kaliforniai világtól, és beérte azzal, hogy elgyönyörködött a rövid fehér ingben hajladozó lány vékony derekú, de arányosan telt és izmos testében, aranyló barna bőrében, sötét, de mégsem fényesfekete, hosszú hajában, amint elkészítette ágyát. Szinte azonnal elaludt, és csak éjfél után ébredt fel, hogy szokása szerint vizeljen egyet. Félálomban surrant ki, és mikor visszatért, villózó fényre lett figyelmes.
A szomszéd szobában Taylor szeme elé meglepő látvány tárult. SG 8 egy számítógép előtt ült és - múzeumban járt! A prebillikus, azaz a William Gates korszaka előtti utolsó évszázad elejének festményei villantak fel egymás után a képernyőn, színesebben ragyogva, mint bármely múzeumfalon. Taylor mint mérnök nem kapott erre vonatkozó kiképzést, de határozottan rémlett neki, hogy valami presszió van a dologban. Talán egy intellektuális teleérzékelő rétegműsorban kellett a versenyzőnek megtalálni az expresszionista képet három impresszionista között? Vagy fordítva? Taylor inkább a különleges helyből felszálló-mélytengeri-légpárnás járműre emlékezett, amit az illető nyert. Most, hogy megszabadult a szibériai munka kötöttségétől, a férfi valósággal belefeledkezett a presszionista (imp- vagy ex-?) képek bámulásába. A finom bőrű lány úgyszintén, még a nyelvét is kidugta izgalmában, megnedvesítve kiszáradó ajkát.
- Szépek, ugye? - szólalt meg a vendég.
A hatás megdöbbentő volt. A lány azonnal kilépett a programból, felugrott, térdre vetette magát Taylor előtt, és kezét a langyos szőnyegpadlóra téve csókkal borította Taylor meztelen lábujjait, kellemesen csiklandozva nyelve hegyével a köztük levő érzékeny bőrt.
- Uram! Uram! Ha lehet, az úr fenyítsen meg... Legyen kegyelmes hozzám, és az úr szabjon ki rám büntetést... Amilyen szigorút csak akar...
Hmmm... A jó öreg haver, úgy látszik, kicsit keményebb az átlagnál - gondolta Taylor.
De hangosan csak ennyit mondott:
- Már miért kellene megbüntesselek?
A lány könnyes szemmel nézett fel rá, aztán visszahajtotta fejét, és a lábujjaknak suttogta:
- Megértem, Uram, ha gúnyolódik velem a kínzás előtt, teljes mértékben megérdemlem... Hiszen mindenki tudja, hogy nincs nagyobb vétek, mint mikor egy SG engedély nélkül, csak szórakozásként a géphez nyúl... És én nem is először teszem... Már többször megvertek érte mindenütt, és most már olyan büntetés következik, ami rosszabb a karóba húzásnál... Én nagyon csiklandós vagyok ott... Meg hátul is... Nem akarok megbolondulni... Inkább verjen meg bármimen bármivel, nagyon kérem...
- Kicsi SG 8, én hosszú ideig távol éltem Kaliforniától. Miről beszélsz?
A lány megint ránézett, értetlenül.
- Uram, a visszaeső rabszolganőt, aki engedély vagy parancs nélkül számítógéphez nyúl, állítólag elviszik a közbüntetőtelepre, ott meztelenül hanyatt fektetik, széthúzzák a lábát, és nem egyszerűen egy nagy verést kap valamelyik testnyílására a Masternek tetsző korbácsfajtával, hanem kisorsolják a két nyílás egyikét, esetleg kicsit kitágítják, és belehelyeznek egy igazi egeret... Mint egy tampont... És a büntetőmester kihúzhatja a farkánál, akár pár perc múlva is, ha akarja... De nagyon ritkán akarja...
Taylor elmosolyodott.
- Ne félj, kislány. Nem állítom, hogy semmiképp se fog valami valamelyik nyílásocskádba kerülni belátható időn belül, de az nem egy egér lesz.
Taylor határozottan megkívánta a lányt. Az térden állva felegyenesedett, és boldogan suttogta:
- Uram, valóban belefúrhatom a nyelvem az anusába? Kérem, hadd bizonyítsam be, mit tudok ujj- és nyelvheggyel elérni makkvégen és herezacskón!
Taylornak nevetnie kellett. Vágya lelankadt a szaknyelv hivatalosságával elmondott szavaktól, de kíváncsisága annál inkább megnőtt. A szibériai Maruszják sem voltak épp tartózkodóknak mondhatók, de vagy szemérmesek voltak, vagy épphogy mocskos szájúak. ("Hadd szívjam ki az utolsó csepp tojáslikőrödet is, vén anyabaszkuráló!" És az ilyesmi még a finomabb, vegyes angol-orosz megjegyzések közé tartozott. A "mádzerfáker" kifejezés ugyanis éppúgy elterjedt Siblandon, az "amerikanizált" Szibériában, mint hajdan a fodrászra a Nagy Péter-kori francia-német "párikmáher".) Ez a törékeny lány viszont egészen másként, szokatlanul tárgyilagosan kínálta fel magát. És nyilván mazochista, persze. De honnan szerezte Georges?
- Hát akkor belefeküdnél az ágyamba?
- Kitűntetésnek tekintem, Uram.
Taylor meg volt elégedve a válasszal. Maga elé terelte a mindössze egy szál csípőtakaró kendőt viselő mezítlábas lányt. Az a szobában ledobta magáról a vékony textilanyagot, amely ugyan szabásra nézve nagyon egyszerű volt, de valódi pamutból készült, vagyis drága luxusholmi volt a Gates-korszak idején. Ez a mozdulat nem lepte meg a férfit, az azonban igen, hogy a csodálatosan arányos csípőjű, világos aranybarna bőrű lány egy gyors mozdulattal hasra feküdt a szőnyegen az ágy előtt.
- Mi a fenét csinálsz?
- Így tanultuk, Uram... A legtöbb Master szeret az SG ülőgumóira lépni, amikor lefekszik vagy felkel. Ez kifejezi a Master felsőbbrendűségét és a rabszolganő alacsonyabbrendűségét.
- Hát, ha így kell... De ha még egyszer ülőgumót emlegetsz, úgy seggbe rúglak... Egy nőnek valaga legyen, ne farpofája, világos?
Leslie maga is mezítláb járt a langyosra fűtött szőnyegpadlón. Rálépett a lány hátuljára. Talpa alatt fiatal bőrt, ruganyosan kemény női húst érzett. Valóban, volt ebben valami kellemesen megnyugtató. De felsőbbrendűnek azért nem érezte magát. Inkább idősödő férfinak, aki egy ifjú és szép nő kiszolgáltatott testére tapos rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése