Susan O'Hart
A titokzatos várúrnő
Christophe hirtelen megragadta a karját. Nem volt erős a
szorítása, de a lány bosszúsan felkiáltott: - Vedd le rólam a kezed!
A férfi oda sem figyelt ellenkezésére, csak intett
Pierre-nek és Camille-nak, hogy hagyják őket magukra. Pierre karon fogta
Giselle-t, aki először vonakodott vele tartani, de aztán úgy látta, nincs
értelme ellenkezni.
A herceg és a grófnő egyedül álltak néhány másodperc
múlva. A férfi tekintete fogva tartotta Genevieve-et, s még most sem engedte el
a karját. - Engedj el, ha mondom! - kiáltotta a lány.
- Még mit nem!
Legszívesebben elfenekelnélek! Már elfeledkeztél a figyelmeztetésemről? Károly
a fejedet követeli, és Monfort herceg nem siet a megmentésedre...
- Nem hiszek
neked! Ha meghalok, Dublin hercege nem kapja meg a birtokaimat, mert azok az
egyházra szállnak...
- Azt el sem
tudod képzelni, hogy egyezséget köt velük?
- Tehát így
állunk! Mégis kivégeztetsz?
- Megtehetném, ha
akarnám. Legalább nem kellene tovább elviselnem a kellemetlen modorodat és a
nevetséges fenyegetéseidet.
- Akkor hagyj
békén... - Genevieve-nek hirtelen elakadt a szava. A férfi kezének szorítása
erősödött, s a lány azt vette észre, hogy nem tudja megakadályozni a
mozdulatot: kénytelen volt letérdelni a herceg előtt.
- Máris jobb -
szólalt meg Christophe, akit szemlátomást egyáltalán nem hatott meg a lány
vergődése. - Ezentúl így tárgyalunk. Ami pedig a fenyegetésedet illeti, ha csak
egyetlen emberemet is elveszítem, helyette két angolt ölök meg saját kezűleg.
Genevieve nem jutott szóhoz. Könnyek égették,a szemét, s
küzdenie kellett, hogy ki ne törjön belőle a zokogás.
- Ami pedig a
modorodat illeti, ezentúl a rangomnak megfelelően fogsz szólítani.
A lány tekintete döbbenetet tükrözött.
- Hallani akarom
a mézédes ajkadról - mondta a férfi.
Genevieve elkeseredettségét fölváltotta a harag, s
odasziszegte neki: - Soha! Érted? Inkább meghalok!
- Hallani akarom,
Genevieve.
A lány nem tudott tovább ellenállni a kényszernek, a
férfi ujja valósággal a karjába vágódott. - Felség...
- Még nem elég
jó.
Genevieve elkeseredetten vágta oda, amikor a karján
elviselhetetlenné vált a szorítás. - Felséges... uram.
- Még egyszer.
- Felséges uram!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése