2013. szeptember 14.

Könyvajánló




Sophie Morgan: Az engedelmesség naplója



Kate fiatal, független, 21. századi fiatal lány. Büszkén őrzi önállóságát és szabadságát, de nem érzi magát különlegesnek. Valamiben azonban mégis eltér az átlagtól. A szex csak akkor szerez számára örömet, ha aláveti magát a domináns férfinak. Alkalmi kapcsolatai kudarcosak és kiábrándítók, mígnem találkozik az igazival. Váratlanul éri a férfi ellenállhatatlan vonzereje, szexuális étvágya, amely hamarosan benne is felébreszti a legvadabb ösztönöket. A kezdetben tapasztalatlan lányból érett, szenvedélyes, kísérletező nő válik a rejtélyes férfi oldalán. A gyönyörök önfeledt élvezete mellett azonban egyre nyugtalanítóbban fogalmazódnak meg számára a legsúlyosabb kérdések, amelyekre muszáj választ adnia és kapnia. Vajon meddig mehet el büntetlenül az önfeladásban? Van-e határa a fájdalomnak? Hol végződik az odaadás, és hol kezdődik a megaláztatás? Összeegyeztethető-e rendhagyó szenvedélye élete többi részével? Méz vagy korbács?

Sophie Morgan angol újságíró és műsorvezető saját sorsát írta meg ebben a szókimondó, szenvedélyes, önfeltáró memoárban. Merész, ellentmondásokkal teli naplója méltán kavart nagy feltűnést valamennyi nyelven. Vallomása rendhagyó love story az ember legmélyebb ösztöneiről.


Ez volt a könyv „fülszövege”, és most kellene következnie az én véleményemnek… De én most csak annyit mondanék, hogy minden spanking kedvelő embernek érdemes elolvasnia. Nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog. Az igazat megvallva, az én határaimon is túlment.

A történetről nem is nagyon szeretnék sok konkrétumot elmondani. Olvassátok el. És talán beszélgessünk róla.

Egy-két dolog, ami nem kapcsolódik szorosan a könyv történetéhez.

Engem zavart egy kicsit a túl sok csúnya szó. Szerintem nem volt szerencsés egy pasival fordíttatni a regényt, egy lány szerintem árnyaltabban utalt volna a popsira, vagy a puncira.

A fordítás ezerszer jobb, mint a szürke ötven árnyalatának első részének, de azért még mindig nem tökéletes.

A könyvnek van folytatása, No ordenary love story a címe. Remélem megjelenik magyarul is.

És pár gondolat a könyvből:

Tudtam, hogy ha valami tényleg borzalmas dolgot kérnének, akkor visszautasíthatom, megtagadhatom a teljesítést, véget vethetek a játéknak, csakhogy az adott pillanatban nem volt ilyen szándékom; saját kétségbeesett vágyaim túsza voltam, ami azt jelentette, hogy a lehetőségek megrémítettek.”

„ha csak olyan utasításnak engedelmeskedünk, amit magunk is szeretnénk megtenni, az egyáltalán nem engedelmesség”

„A szubmisszív nők egy csoportja egész szubkultúrát alakított ki magának: arra koncentrálnak, hogy ellenkezzenek. Olyan nők, akik szeretnek ellenszegülni, hogy aztán visszarántsák őket a szerepbe és engedelmességre kényszerítsék őket.”

„szent szomorúság, nőember, valakinek ráncba kell szednie téged”

És egy olyan részlet, ami kapcsolódik hozzám:

Valahányszor hibáztam, vagy felhívtam a figyelmét egy hibára, ami később tévesnek bizonyult, öt pontot írt egy virtuális rováspálcára, amit majd konkrétan is felhasznál, ha azonos országban leszünk.

A könyv megtalálható ez én kis könyvtáramban. (Ha érdekel a letöltési link, akkor írj a címemre.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése