2013. augusztus 3.

Tengeren innen és túl - 2. rész

Tengeren innen és túl

Szerző: Duresz

2. rész




Anna tehát egyedül maradt, odasétált, bezárta az ajtót belülről. A szobához egy WC tartozott és egy mosdókagyló, kis tükörrel. Levetkőzött, megmosakodott, bevizezte az ott található, megszürkült, több helyen lyukas kéztörlőt, és miután hasra feküdt az ágyon, a tüzelő fenekére tette. Fogalma nem volt, mibe vágott bele, csak azt érezte, hogy szorong és fél, de nem tudott nem bízni ebben a kemény, de őszintének tűnő nőben. Magas rangú politikus, különleges kívánságok… A fenekelésből arra következtetett, hogy valami szado-mazo dologról lesz szó, szex, aztán mehet. De milyen próba, milyen házban? A verést állja, megdugják egyszer, na bumm… De a bizonytalanság minden másnál rosszabb. Éjjel nem aludt túl sokat a koszos ágyban, amibe nem volt hajlandó befeküdni, csak a tetején, a pokrócon próbált meg aludni egy kicsit.

Reggel aztán érte jött a tegnapi autó és elvitte egy óriási házhoz, amit kb. két és fél méter magas kőkerítés vett körül, tisztára, mint egy erődítmény. A kocsi egyszer csak megállt az udvarban és a sofőr leállította a motort, Anna pedig kiszállt az autóból. Apró, fehér murvakaviccsal volt beszórva a parkoló rész, ami kicsit bökte a talpát, de mezítláb sétált oda az őt köszöntő Tündéhez.

– Szia! Hát itt volnál. A többiek már megérkeztek, gyere velem a kisházhoz.

Anna követte Tündét, és egy, a ház udvarában levő kisebb épülethez érkeztek. Belépve Tünde egy nagyobb, nappali jellegű helyiséget látott, kanapéval, egy fotellel, nagy, hatszemélyes asztallal, székekkel és egy TV-vel. Három lány ácsorgott a szobában, Anna futó pillantást vetett rájuk. Az első egy vörös hajú, fehér bőrű, alacsony lány volt, pici orral és zöld szemekkel. Mellette egy kreol, sötétbarna hajú, valamivel magasabb csaj ácsorgott, a harmadik pedig egy szintén fehérebb bőrű, szőke, vállig érő frizurás lány volt, szép kék szemekkel, ő csak egy fél fejjel volt alacsonyabb Annánál. Tünde először egy ismeretlen nyelven mondott egy monológot, majd németül kezdett bele – valószínűleg ugyanabba – újra:

– Köszöntelek hát benneteket itt nálunk! Tudjátok jól, hogy mire vállalkoztatok, amit lehetett, elmondtam, a többi majd később kiderül. Előreláthatólag 4 napot kell várni, mire történik valami, addig itt fogtok lakni, ebben a házban. Két hálószoba van, 2-2 ággyal, fürdő, és zuhanyzó természetesen, valamint az itt látható nappali. A reggelit, ebédet, vacsorát minden nap kihozzuk nektek. Az udvaron a nagy ház pincelejárójáig közlekedhettek, annál tovább ne menjetek, mert akit azon kapunk, azt azonnal elküldjük. A pincébe lemehettek, az edzőtermet, a szaunát, jacuzzit használhatjátok, amikor a helyiségek nyitva vannak. Aki időközben meggondolja magát, bármikor szólhat és távozhat. Naponta egyszer le fogok jönni ellenőrizni, hogy minden rendben van-e. A próba tehát 4 nap múlva várható, előtte mindenkit fel fogok készíteni. A ruháitokat, cipőiteket, amiben jöttetek most vegyétek le és tegyétek be a szatyrokba. A ház területén csak azokat a ruhákat hordhatjátok, amiket kikészítettünk nektek, illetve a szabvány papucsot. Az egyik szoba Annáé és Gudruné, a másik Ingéé és Alejandráé. Ellenfelek vagytok, de nem ellenségek. Nem kell szeretni egymást, de gyűlölni sem. Ez minden.

Anna első dolga volt egy óriási zuhanyt venni, majd felöltözött és úgy döntött, kimegy edzeni. Az elkövetkező napokban napi kétszer átment az edzőterembe, majd utána szaunázott és jacuzzizott is. A spanyol lány és Gudrun is kijártak tréningezni, Inge, a norvég csaj viszont egyáltalán nem, csak a TV-t nézte és néha sétálgatott az udvaron. Annyira nagyon nem nyíltak meg egymás előtt, az étkezésekkor elnevetgéltek, de a nyelvismeret és a versenytársi feszültség nem engedte őket ennél közelebb. Anna azt megtudta, hogy Gudrunnak a továbbtanuláshoz van szüksége a pénzre, de a többiekről fogalma sem volt. Alejandrával többször edzett együtt és habitusban is ő állt hozzá a legközelebb, ahogy Anna, ő is mindenhova mezítláb ment és imádott meztelenül szaunázni. Tünde valóban minden nap meglátogatta őket, elbeszélgetett velük, a harmadik nap délben pedig közölte, hogy másnap fel fog készíteni mindenkit a próbára, ami a rá következő napon lesz.

Anna aznap este nem tudott elaludni és elhatározta, hogy kimegy edzeni, úgy este 9 körül. Az ajtó és a terem még nyitva volt, tehát be tudott menni. Aztán Tünde hangja ütötte meg a fülét, ami messziről jött, az egyik ajtó mögül. Kétségbeesett, magyarázkodó hangsúllyal hallotta beszélni a nőt, elhatározta, utánanéz, hogy mi ez. Az edzőterem, valamint a jacuzzival egybekötött szauna helyiségén kívül még négy másik volt a ház pincéjében, Anna azokat kezdte el kutatni. Benézett az első kulcslyukon, ott teljesen sötét volt, aztán a másodiknál meglátta, amit keresett. Tünde és egy fehér inget, szövegnadrágot viselő férfi vitatkoztak egymással, bár a nő szemében inkább félelem, mintsem a szokott magabiztosság villogott. Ahogy Anna látta, még két másik férfi is volt a szobában, nyilván testőrök. A férfi harsányan beszélt és kiabált, Tünde néha reflektált, de egyértelmű volt a helyzet. Aztán egyszer csak csend lett a helyiségben, a két testőrszerű csóka középre hozott egy bakot, Tünde pedig vetkőzni kezdett. Levette a szandálját, majd lehúzta a bugyiját és felfeküdt a bakra. A „főnök” egy lovaglópálcával jelent meg, az egyik testőre felemelte Tünde szoknyáját, a góré pedig elkezdte ütni a nő fenekét. Tünde óriási önuralommal viselte a verést, pedig láthatóan a főnök nem kicsiket ütött. Anna nem várta végig a jelenetet, nem akarta, hogy rajtakapják bármin is és hazaküldjék, inkább visszamasírozott a házba.

Másnap reggeli után megjelent Tünde, Anna nem látott rajta semmi különöset, bár a szokásosnál azért lassabban és megfontoltabban mozgott és nem ült le egyszer sem. Szokás szerint először egy más nyelven, majd németül beszélt.

– Akkor holnap próbatétel. Mindenkit fel fogok készíteni rá a mai napon. Három óránként váltjátok egymást, és nem beszélhettek róla, hogy mi történt a szobában. Gudrun kezdi, aztán Inge, Alejandra, majd Anna. Mielőtt jöttök, vetkőzzetek le, csak köntöst vegyetek fel, alatta semmi ne legyen. Gudrun, kérlek készülj és gyere.

Gudrun gondterhelt, ideges arccal levetkőzött a szobában, majd köntöst vett és eltűnt. Mikor visszajött, nagy megkönnyebbülés látszott rajta. Annát nem érdekelték nagyon a többiek, hamarosan úgyis megtudja, hogy mi vár rá.

Este fél hétkor került sorra, felvette a köntösét és átsétált a házba. Tünde nem abban a szobában fogadta, ahol tegnap volt alkalma meglesni őt, a lánynak az a melletti helyiségben volt jelenése.

– Gyere csak be, csukd be az ajtót! Szóval, a holnapi próba előtt fel kell, hogy készítselek. A próba jellegéből adódóan nem akarjuk, hogy esetleg közben nem várt baleset, következzen be, főleg olyan csajoktól, akik ki vannak éhezve… Most tehát semmi más dolgod nincs, csak kielégülni. Mi az, amit szeretsz? Pornófilm, vibrátor, vékony pasi, vastag pasi…?

– Hát, egyik sem. – mondta kb. egy perc gondolkodás után Anna.

– Akkor? Miben állhatok rendelkezésedre?

– Hm… Van egy perverzióm. Ha a talpamat vesszőzik…

– Értem. Akkor az lesz. Tőlem elfogadod?

– Persze.

Tünde előhozott egy hosszú vesszőt, Anna pedig felfeküdt a helyiségben található ágyra és térdben behajlította a lábait, talpai felfelé néztek. Tünde nem teketóriázott sokat, szakszerűen és erőteljesen nekiállt vesszőzni a lány lábait. A tortúra előtt megtapogatta Anna lábán a bőrt és megjegyezte, hogy nem lesz egyszerű dolga.
Anna elengedte magát és hagyta, hogy ismét hatalmába kerítse ez a régen érzett élvezet. Egyre jobban ellazult, élvezte, ahogy az ütések az egész testét átjárják, a fájdalom egyre bizsergetőbb érzéssel töltötte el, alteste egyre inkább lángolt.

– Gyerünk… Még… Aaaahhh! – mondta Tündének, aki gépiesen folytatta a dolgot.

Egyszer csak Anna térdre ereszkedett és rászólt Tündére:

– Segíts… az ujjaiddal.

A nő letette a vesszőt, benyúlt a lány puncijába és addig ujjalta, amíg Anna hangosan el nem élvezett. A lány mosolyogva terült el az ágyon, kellemesen, megkönnyebbülten zihált.

– Ez nagyon király volt!

– Érdekes kívánság, az biztos…

Anna felállt az ágyról és odaállt Tündével szemben.

– És veled mi van?

– Hogyhogy mi van?

A lány villámgyorsan alányúlt Tünde szoknyájának és végigsimította a kezét a friss hegeken, a fenekén.

– Így!

– Honnan tudsz te erről?

– Mindegy! De láttam mindent. Gyakran ver?

– Ha hibát vétek, akkor igen. Tolmácsként kezdtem mellette, aztán feleségül vett. De egy ideje a beteges szenvedélyét szolgálom ki… aminek olykor magam is áldozata vagyok. Mindent megtehet, amivel sajnos vissza is él. El akartam volna már válni párszor, de esélytelen, az életem és a gyerekeim ennél drágábbak nekem. Inkább szállítom neki a nőket. Amúgy tegnap azért kaptam, mert az egyik csajnak, akit a múltkor hoztam, köze volt valamelyik ellenzéki politikushoz. Neked van reményed, markold fel a pénzt és fuss el. Nekem már semmi esélyem… Pénz, pénz, pénz, látszat boldogság… de tök üres az egész.

Anna megsimogatta Tünde haját, majd finoman a vállait, a karjait és lassan felhúzta a ruháját. Tünde először zavarban volt, de már a vesszőzéskor érezte, hogy nagyon kívánja a fiatal, magas szőke lányt, de persze a profizmusa visszafogta őt a cselekvéstől. A meztelen Anna lehúzta róla a ruhát, majd gyengéden megfordította, letérdelt mögötte és csókolgatni kezdte a sebekkel borított feneket. Tünde ellazult, megtámaszkodott az ágy végén, majd megfordult, és hanyatt dőlt a fekvőhelyen. Anna levette róla a szandált, végignyalta a lábfejét, a talpait, lassan feljebb jött, és a nyelvével a nő nedves punciját kezdte nyalni. Egyre beljebb és egyre gyorsabban, közben felhelyezkedtek az ágyra, Anna Tünde mellé feküdt, ujjai már a nő puncijában jártak, nyelvével pedig a melleit nyalogatta. Tünde egy ponton magára húzta, magához ölelte a lányt, és halkan sikoltva elélvezett.
Pucéran feküdtek egymás mellett az ágyon, Tünde a fenekét borító sebek miatt hason, Anna pedig hanyatt. Nem szóltak egymáshoz, a lány a lábfejével a nő lábfejét simogatta, aki behunyt szemmel élvezte az utójátékot.

– Miért? – kérdezte Tünde.

– Megkívántalak… Mikor engem vernek, a saját kiszolgáltatottságom miatt izgulok fel. Tegnap láttam a tiédet…

– Értem. Én is pont ezt érzem… De ennek itt és most vége. Holnap már más vár rád…

– Tudom…

– Akkor most menj vissza, mielőtt bárki rajtakap minket. Engem valószínűleg félholtra vernének, te meg egy börtönben kötnél ki valahol vidéken…

– Jó… Akkor holnap!

– Anna, várj, még valami…

Tünde felült az ágyon kezébe vette Anna lábfejét és megcsókolta.

– Köszönöm!

Anna visszament a házba és természetesen egy szót sem szólt a többieknek a történtekről. Már egyikőjük sem beszélt, szívükben lüktető idegességgel várták a másnapi próbát.

Tünde másnap délben jelent meg és ráparancsolt a lányokra.

– Jó napot mindenkinek! Mindenki levetkőzik anyaszült meztelenre, én bekötöm a szemeteket és indulunk a próba helyszínére. A szemkötőt végig viselni fogjátok. Gyerünk, mozgás!

A lányok levetkőztek, Tünde bekötötte a szemüket, a kezüket egymáséhoz kötötte sorban, majd megindult előre. Anna érezte a talpával, hogy a murvás részen keresztül mennek (Gudrun és Inke fel is szisszentek párszor), majd puha, forró földet érzett a lábai alatt. Tünde ott állította meg őket, és eloldozta a kezükről a kötelet.

– Akkor, ahogy mondtam, a próba következik, ez alapján döntjük el, ki megy tovább. Egy bakra kell a következőkben feküdnötök és én egy lovaglópálcával el fogom verni a feneketeket. Ne legyenek ábrándjaitok, az ütések kemények lesznek és fájni fognak. Aki mellett döntünk, azt tovább fogjuk vinni innen, a többiek még három napig itt maradhatnak, amíg a sebek be nem gyógyulnak. Bármikor ki lehet szállni és visszalépni. Aki úgy érzi, elég volt neki, kiabálja be az „end” szót. Gudrun, Inge, Alejandra és Anna a sorrend. Minden ütést meg kell köszönnötök! Kezdjük is!

Anna nem látott és nem érzékelt semmit, aztán egyszer csak hallott egy csapást és egy kiáltást, majd Gudrun hangját, aki németül megköszönte az ütést. Újabb csapás, újabb kiáltás, majd még egy köszönöm. A lány a hatodik találat után már zokogni kezdett és alig bírta megköszönni az ütést. Nyolcig bírta, a nyolcadik után kiabálta be az „end” szót és ért véget számára a tortúra. Inke még eddig sem húzta, ő öt ütés után döntött úgy, hogy elege volt, ráadásul úgy zokogott, hogy Anna azt hitte, lenyúzták a bőrét.

Alejandra, a spanyol lány már keményebb volt, ő az első nyolcat kisebb felszisszenésekkel bírta, a kilencediktől viszont egyre nagyobbakat nyögött és egy idő után már sikoltások is kijöttek a torkán. A puffanások egyre erősebbnek hallatszottak, Alejandra pedig pedig a tizenhatodik után dobta be a törölközőt, egy „End” formájában.

– Anna! – hallatszott Tünde határozott hangja.

Két oldalról két kar megragadta a lányt, majd odakísérték a bakig, ahol Anna megtámasztotta a térdét, majd ráfeküdt az alkalmatosságra. Ellazította farpofáit és készen állt a verésre. Húsz… ennyit célzott meg magában, ennyit akart kibírni. Nem tudta persze, hogy ez-e a tét, hogy ki bír ki többet, de egyelőre mást nem tudott elképzelni.

Az első ütést persze hang nélkül viselte, de az érzés ismeretlen volt. Kapott már vesszővel, nádpálcával, teleszkópos fémpálcával, ám ez egyelőre új volt neki. Fájt, jobban fájt, mint a vessző, meg a nádpálca, talán a bankban, a főnökasszonyától kapott veréshez lehetett csak hasonlítani. Tünde közben már hatnál tartott, míg Annak ezeken morfondírozott magában. Minden ütést megköszönt, bár tény, hogy egyre inkább fájt, amit kapott. Ugyanakkor a helyzet is új és izgató volt… Bekötött szemmel feküdt, meztelenül, és fogalma sem volt, kik figyelik, kik nézik a kínzását. És a pálcát Tünde kezelte… Ellazult, és érezte, hogy benedvesedik a puncija, holott az ütések egyre jobban fájtak. Már a tizenegyediknél tartottak, mikor Annának először jött ki hang a torkán, egy erősebb sóhaj formájában. Egyre inkább felizgult, egyre inkább élvezte a helyzetet, és már sikoltott, ahogy a verést kapta. A fájdalom kezdte elborítani az egész testét, de a puncija valósággal izzott, és egyre közelebb jutott a csúcshoz. Tizenhét… puff! Anna felsikoltott, majd lihegve köszönömöt mondott. Tizennyolc… Ááááhhhh! A köszönöm is sikoltva jött. Tizenkilenc… egyre kevésbé bírta visszafogni magát, érezte, hogy jön a csúcs, ismét sikoltva köszönte meg az ütést. Teste egyre inkább rángatózott, de próbálta visszafogni magát… csak el ne oldozzák most, csak el ne oldozzák… Húsz… ismét óriásit sikoltott… na még egy és kész van… Kilihegett egy köszönömöt, Tünde pedig ráhúzta a következőt… Anna teste hármat rángott, majd sikoltva elélvezett… még a könnyei is kiszöktek. Hamar összeszedte magát és bemondta a végszót.

A saját lábán szállt le a bakról és megállt, várta a további történéseket. Úgy két percig csak állt, majd egyszer csak megfogták a karját és valaki megemelte a lábát, és elkezdte simogatni a lábfejét, a talpát. Ez kb. fél percig tartott, majd kötelet kötöttek a kezére és követnie kellett valakit, fogalma sem volt, hogy Tünde-e az, vagy más. A talpával tudott továbbra is érzékelni, átmentek egy küszöbön, majd hideg követ érzett a lábai alatt. Beléptették egy ajtón, majd egy ismeretlen hang közölte vele, hogy ahogy annak becsukódását hallja, leveheti magáról a szemkötőt. A többi utasítást hamarosan megkapja.

Az ajtó becsukódott, Anna pedig levette a szemkötőt. Egy egyszerű szoba tárult a szeme elé, ágy, szék, asztal, szekrény, persze mindenhol óriási tisztaság, és a helyiségből egy WC-vel egybekötött fürdőszoba is nyílt. Keresett magának egy törölközőt, bevizezte, hasra feküdt az ágyon és a borogatást a fenekére tette. Most kezdte érezni igazán a verést, amit kapott, úgy érezte, menten széthasadnak a farpofái. Fogalma sem volt, mi következik most, egyáltalán ő nyert-e, mi lesz most, mi vár rá a továbbiakban.

Jó egy óra telhetett el, mire megérkezett Tünde.

– Nos, Anna, te nyertél! Nagyon kemény voltál, gratulálok! De azért láttam, élvezted… A német és a skandináv lány elég hamar eljátszották az esélyüket, ők még mindig sírnak a fájdalmaik miatt. Alejandra és közted lehetett dönteni, igazából a lábfejednek köszönheted, hogy téged választottak. A spanyol lányé nagy és csontos volt, a te pici, formás lábad viszont tetszett neki, és a vastag talpbőröd is nagyon az ínyére volt. Kicsit fetisiszta az ember…

– És most mi lesz?

– Meg kell, hogy gyógyuljon a feneked. Gondolom, mondanom sem kell, hogy ismét igénybe lesz véve. Valamelyik nap találkozol a megrendelővel, beszélgettek, és kikörvonalazza, hogy mit is szeretne. Aztán mehet a dolog. És ha minden rendben, akkor fizet és mehetsz is utadra.

– Miért… miért hívod még mindig megrendelőnek? Hiszen a férjedről van szó…

– Nem, neeeem. Ez esetben nem. Úgy volt, hogy neki keresek megint lányt… de van egy külföldi diplomata, aki most fél évet itt tölt az országban. Fiatal csóka. Ő kérte most ezt az egészet. Szeret fenekelni és lábfetisiszta. Szóval, pont neki teremtettek téged. A férjem túl durva és idős… inkább a verésben éli ki magát, mint a szexben. Ahogy láthattad is… Te most 21-et kaptál, a múltkor, mikor meglestél minket, 35-öt vágott rám, mielőtt elájultam volna. Aztán fellocsoltatott és jött még 10 csapás. Szóval, ezt lehet, hogy megúsztad. A csávó igényeit még nem ismerem.

– És mikor fogod tudni?

– Miután beszélgetett veled. Hamarosan jön egy ápolónő, aki ellátja a sebeidet és megpróbál minél gyorsabb gyógyulást lehetővé tenni. Három napig itt leszel, amíg a többi lány el nem megy, utána visszaköltözöl a kis házba, de az egész a tiéd lesz. Meg foglak látogatni rendszeresen, bármi van, szólni fogok.

1 megjegyzés:

  1. Nagyon jó!Már nagyon várjuk az ismeretlen úriembert is,hogy végre megismerje Anna heges fenekét,és vastag talpbőrét!!

    VálaszTörlés