Tengeren innen és túl
Szerző: Duresz
2. rész
Anna
tehát egyedül maradt, odasétált, bezárta az ajtót belülről. A szobához egy WC
tartozott és egy mosdókagyló, kis tükörrel. Levetkőzött, megmosakodott,
bevizezte az ott található, megszürkült, több helyen lyukas kéztörlőt, és
miután hasra feküdt az ágyon, a tüzelő fenekére tette. Fogalma nem volt, mibe
vágott bele, csak azt érezte, hogy szorong és fél, de nem tudott nem bízni
ebben a kemény, de őszintének tűnő nőben. Magas rangú politikus, különleges
kívánságok… A fenekelésből arra következtetett, hogy valami szado-mazo dologról
lesz szó, szex, aztán mehet. De milyen próba, milyen házban? A verést állja,
megdugják egyszer, na bumm… De a bizonytalanság minden másnál rosszabb. Éjjel
nem aludt túl sokat a koszos ágyban, amibe nem volt hajlandó befeküdni, csak a
tetején, a pokrócon próbált meg aludni egy kicsit.
Reggel
aztán érte jött a tegnapi autó és elvitte egy óriási házhoz, amit kb. két és
fél méter magas kőkerítés vett körül, tisztára, mint egy erődítmény. A kocsi
egyszer csak megállt az udvarban és a sofőr leállította a motort, Anna pedig
kiszállt az autóból. Apró, fehér murvakaviccsal volt beszórva a parkoló rész,
ami kicsit bökte a talpát, de mezítláb sétált oda az őt köszöntő Tündéhez.
–
Szia! Hát itt volnál. A többiek már megérkeztek, gyere velem a kisházhoz.
Anna
követte Tündét, és egy, a ház udvarában levő kisebb épülethez érkeztek. Belépve
Tünde egy nagyobb, nappali jellegű helyiséget látott, kanapéval, egy fotellel,
nagy, hatszemélyes asztallal, székekkel és egy TV-vel. Három lány ácsorgott a
szobában, Anna futó pillantást vetett rájuk. Az első egy vörös hajú, fehér
bőrű, alacsony lány volt, pici orral és zöld szemekkel. Mellette egy kreol,
sötétbarna hajú, valamivel magasabb csaj ácsorgott, a harmadik pedig egy
szintén fehérebb bőrű, szőke, vállig érő frizurás lány volt, szép kék
szemekkel, ő csak egy fél fejjel volt alacsonyabb Annánál. Tünde először egy
ismeretlen nyelven mondott egy monológot, majd németül kezdett bele –
valószínűleg ugyanabba – újra:
–
Köszöntelek hát benneteket itt nálunk! Tudjátok jól, hogy mire vállalkoztatok,
amit lehetett, elmondtam, a többi majd később kiderül. Előreláthatólag 4 napot
kell várni, mire történik valami, addig itt fogtok lakni, ebben a házban. Két
hálószoba van, 2-2 ággyal, fürdő, és zuhanyzó természetesen, valamint az itt
látható nappali. A reggelit, ebédet, vacsorát minden nap kihozzuk nektek. Az
udvaron a nagy ház pincelejárójáig közlekedhettek, annál tovább ne menjetek,
mert akit azon kapunk, azt azonnal elküldjük. A pincébe lemehettek, az
edzőtermet, a szaunát, jacuzzit használhatjátok, amikor a helyiségek nyitva
vannak. Aki időközben meggondolja magát, bármikor szólhat és távozhat. Naponta
egyszer le fogok jönni ellenőrizni, hogy minden rendben van-e. A próba tehát 4
nap múlva várható, előtte mindenkit fel fogok készíteni. A ruháitokat,
cipőiteket, amiben jöttetek most vegyétek le és tegyétek be a szatyrokba. A ház
területén csak azokat a ruhákat hordhatjátok, amiket kikészítettünk nektek,
illetve a szabvány papucsot. Az egyik szoba Annáé és Gudruné, a másik Ingéé és
Alejandráé. Ellenfelek vagytok, de nem ellenségek. Nem kell szeretni egymást,
de gyűlölni sem. Ez minden.
Anna
első dolga volt egy óriási zuhanyt venni, majd felöltözött és úgy döntött,
kimegy edzeni. Az elkövetkező napokban napi kétszer átment az edzőterembe, majd
utána szaunázott és jacuzzizott is. A spanyol lány és Gudrun is kijártak
tréningezni, Inge, a norvég csaj viszont egyáltalán nem, csak a TV-t nézte és
néha sétálgatott az udvaron. Annyira nagyon nem nyíltak meg egymás előtt, az
étkezésekkor elnevetgéltek, de a nyelvismeret és a versenytársi feszültség nem
engedte őket ennél közelebb. Anna azt megtudta, hogy Gudrunnak a
továbbtanuláshoz van szüksége a pénzre, de a többiekről fogalma sem volt.
Alejandrával többször edzett együtt és habitusban is ő állt hozzá a
legközelebb, ahogy Anna, ő is mindenhova mezítláb ment és imádott meztelenül
szaunázni. Tünde valóban minden nap meglátogatta őket, elbeszélgetett velük, a
harmadik nap délben pedig közölte, hogy másnap fel fog készíteni mindenkit a
próbára, ami a rá következő napon lesz.
Anna
aznap este nem tudott elaludni és elhatározta, hogy kimegy edzeni, úgy este 9
körül. Az ajtó és a terem még nyitva volt, tehát be tudott menni. Aztán Tünde
hangja ütötte meg a fülét, ami messziről jött, az egyik ajtó mögül.
Kétségbeesett, magyarázkodó hangsúllyal hallotta beszélni a nőt, elhatározta,
utánanéz, hogy mi ez. Az edzőterem, valamint a jacuzzival egybekötött szauna
helyiségén kívül még négy másik volt a ház pincéjében, Anna azokat kezdte el
kutatni. Benézett az első kulcslyukon, ott teljesen sötét volt, aztán a
másodiknál meglátta, amit keresett. Tünde és egy fehér inget, szövegnadrágot
viselő férfi vitatkoztak egymással, bár a nő szemében inkább félelem, mintsem a
szokott magabiztosság villogott. Ahogy Anna látta, még két másik férfi is volt
a szobában, nyilván testőrök. A férfi harsányan beszélt és kiabált, Tünde néha
reflektált, de egyértelmű volt a helyzet. Aztán egyszer csak csend lett a
helyiségben, a két testőrszerű csóka középre hozott egy bakot, Tünde pedig
vetkőzni kezdett. Levette a szandálját, majd lehúzta a bugyiját és felfeküdt a
bakra. A „főnök” egy lovaglópálcával jelent meg, az egyik testőre felemelte
Tünde szoknyáját, a góré pedig elkezdte ütni a nő fenekét. Tünde óriási
önuralommal viselte a verést, pedig láthatóan a főnök nem kicsiket ütött. Anna
nem várta végig a jelenetet, nem akarta, hogy rajtakapják bármin is és
hazaküldjék, inkább visszamasírozott a házba.
Másnap
reggeli után megjelent Tünde, Anna nem látott rajta semmi különöset, bár a
szokásosnál azért lassabban és megfontoltabban mozgott és nem ült le egyszer
sem. Szokás szerint először egy más nyelven, majd németül beszélt.
–
Akkor holnap próbatétel. Mindenkit fel fogok készíteni rá a mai napon. Három
óránként váltjátok egymást, és nem beszélhettek róla, hogy mi történt a
szobában. Gudrun kezdi, aztán Inge, Alejandra, majd Anna. Mielőtt jöttök,
vetkőzzetek le, csak köntöst vegyetek fel, alatta semmi ne legyen. Gudrun,
kérlek készülj és gyere.
Gudrun
gondterhelt, ideges arccal levetkőzött a szobában, majd köntöst vett és eltűnt.
Mikor visszajött, nagy megkönnyebbülés látszott rajta. Annát nem érdekelték
nagyon a többiek, hamarosan úgyis megtudja, hogy mi vár rá.
Este
fél hétkor került sorra, felvette a köntösét és átsétált a házba. Tünde nem
abban a szobában fogadta, ahol tegnap volt alkalma meglesni őt, a lánynak az a
melletti helyiségben volt jelenése.
–
Gyere csak be, csukd be az ajtót! Szóval, a holnapi próba előtt fel kell, hogy
készítselek. A próba jellegéből adódóan nem akarjuk, hogy esetleg közben nem
várt baleset, következzen be, főleg olyan csajoktól, akik ki vannak éhezve…
Most tehát semmi más dolgod nincs, csak kielégülni. Mi az, amit szeretsz?
Pornófilm, vibrátor, vékony pasi, vastag pasi…?
–
Hát, egyik sem. – mondta kb. egy perc gondolkodás után Anna.
–
Akkor? Miben állhatok rendelkezésedre?
–
Hm… Van egy perverzióm. Ha a talpamat vesszőzik…
–
Értem. Akkor az lesz. Tőlem elfogadod?
–
Persze.
Tünde
előhozott egy hosszú vesszőt, Anna pedig felfeküdt a helyiségben található
ágyra és térdben behajlította a lábait, talpai felfelé néztek. Tünde nem
teketóriázott sokat, szakszerűen és erőteljesen nekiállt vesszőzni a lány
lábait. A tortúra előtt megtapogatta Anna lábán a bőrt és megjegyezte, hogy nem
lesz egyszerű dolga.
Anna
elengedte magát és hagyta, hogy ismét hatalmába kerítse ez a régen érzett
élvezet. Egyre jobban ellazult, élvezte, ahogy az ütések az egész testét
átjárják, a fájdalom egyre bizsergetőbb érzéssel töltötte el, alteste egyre
inkább lángolt.
–
Gyerünk… Még… Aaaahhh! – mondta Tündének, aki gépiesen folytatta a dolgot.
Egyszer
csak Anna térdre ereszkedett és rászólt Tündére:
–
Segíts… az ujjaiddal.
A
nő letette a vesszőt, benyúlt a lány puncijába és addig ujjalta, amíg Anna
hangosan el nem élvezett. A lány mosolyogva terült el az ágyon, kellemesen,
megkönnyebbülten zihált.
–
Ez nagyon király volt!
–
Érdekes kívánság, az biztos…
Anna
felállt az ágyról és odaállt Tündével szemben.
–
És veled mi van?
–
Hogyhogy mi van?
A
lány villámgyorsan alányúlt Tünde szoknyájának és végigsimította a kezét a
friss hegeken, a fenekén.
–
Így!
–
Honnan tudsz te erről?
–
Mindegy! De láttam mindent. Gyakran ver?
–
Ha hibát vétek, akkor igen. Tolmácsként kezdtem mellette, aztán feleségül vett.
De egy ideje a beteges szenvedélyét szolgálom ki… aminek olykor magam is
áldozata vagyok. Mindent megtehet, amivel sajnos vissza is él. El akartam volna
már válni párszor, de esélytelen, az életem és a gyerekeim ennél drágábbak
nekem. Inkább szállítom neki a nőket. Amúgy tegnap azért kaptam, mert az egyik
csajnak, akit a múltkor hoztam, köze volt valamelyik ellenzéki politikushoz.
Neked van reményed, markold fel a pénzt és fuss el. Nekem már semmi esélyem…
Pénz, pénz, pénz, látszat boldogság… de tök üres az egész.
Anna
megsimogatta Tünde haját, majd finoman a vállait, a karjait és lassan felhúzta
a ruháját. Tünde először zavarban volt, de már a vesszőzéskor érezte, hogy
nagyon kívánja a fiatal, magas szőke lányt, de persze a profizmusa visszafogta
őt a cselekvéstől. A meztelen Anna lehúzta róla a ruhát, majd gyengéden
megfordította, letérdelt mögötte és csókolgatni kezdte a sebekkel borított
feneket. Tünde ellazult, megtámaszkodott az ágy végén, majd megfordult, és
hanyatt dőlt a fekvőhelyen. Anna levette róla a szandált, végignyalta a
lábfejét, a talpait, lassan feljebb jött, és a nyelvével a nő nedves punciját
kezdte nyalni. Egyre beljebb és egyre gyorsabban, közben felhelyezkedtek az
ágyra, Anna Tünde mellé feküdt, ujjai már a nő puncijában jártak, nyelvével
pedig a melleit nyalogatta. Tünde egy ponton magára húzta, magához ölelte a
lányt, és halkan sikoltva elélvezett.
Pucéran
feküdtek egymás mellett az ágyon, Tünde a fenekét borító sebek miatt hason,
Anna pedig hanyatt. Nem szóltak egymáshoz, a lány a lábfejével a nő lábfejét
simogatta, aki behunyt szemmel élvezte az utójátékot.
–
Miért? – kérdezte Tünde.
–
Megkívántalak… Mikor engem vernek, a saját kiszolgáltatottságom miatt izgulok
fel. Tegnap láttam a tiédet…
–
Értem. Én is pont ezt érzem… De ennek itt és most vége. Holnap már más vár rád…
–
Tudom…
–
Akkor most menj vissza, mielőtt bárki rajtakap minket. Engem valószínűleg
félholtra vernének, te meg egy börtönben kötnél ki valahol vidéken…
–
Jó… Akkor holnap!
–
Anna, várj, még valami…
Tünde
felült az ágyon kezébe vette Anna lábfejét és megcsókolta.
–
Köszönöm!
Anna
visszament a házba és természetesen egy szót sem szólt a többieknek a
történtekről. Már egyikőjük sem beszélt, szívükben lüktető idegességgel várták
a másnapi próbát.
Tünde
másnap délben jelent meg és ráparancsolt a lányokra.
–
Jó napot mindenkinek! Mindenki levetkőzik anyaszült meztelenre, én bekötöm a
szemeteket és indulunk a próba helyszínére. A szemkötőt végig viselni fogjátok.
Gyerünk, mozgás!
A
lányok levetkőztek, Tünde bekötötte a szemüket, a kezüket egymáséhoz kötötte
sorban, majd megindult előre. Anna érezte a talpával, hogy a murvás részen
keresztül mennek (Gudrun és Inke fel is szisszentek párszor), majd puha, forró
földet érzett a lábai alatt. Tünde ott állította meg őket, és eloldozta a
kezükről a kötelet.
–
Akkor, ahogy mondtam, a próba következik, ez alapján döntjük el, ki megy tovább.
Egy bakra kell a következőkben feküdnötök és én egy lovaglópálcával el fogom
verni a feneketeket. Ne legyenek ábrándjaitok, az ütések kemények lesznek és
fájni fognak. Aki mellett döntünk, azt tovább fogjuk vinni innen, a többiek még
három napig itt maradhatnak, amíg a sebek be nem gyógyulnak. Bármikor ki lehet
szállni és visszalépni. Aki úgy érzi, elég volt neki, kiabálja be az „end”
szót. Gudrun, Inge, Alejandra és Anna a sorrend. Minden ütést meg kell
köszönnötök! Kezdjük is!
Anna
nem látott és nem érzékelt semmit, aztán egyszer csak hallott egy csapást és
egy kiáltást, majd Gudrun hangját, aki németül megköszönte az ütést. Újabb
csapás, újabb kiáltás, majd még egy köszönöm. A lány a hatodik találat után már
zokogni kezdett és alig bírta megköszönni az ütést. Nyolcig bírta, a nyolcadik
után kiabálta be az „end” szót és ért véget számára a tortúra. Inke még eddig
sem húzta, ő öt ütés után döntött úgy, hogy elege volt, ráadásul úgy zokogott,
hogy Anna azt hitte, lenyúzták a bőrét.
Alejandra,
a spanyol lány már keményebb volt, ő az első nyolcat kisebb felszisszenésekkel
bírta, a kilencediktől viszont egyre nagyobbakat nyögött és egy idő után már
sikoltások is kijöttek a torkán. A puffanások egyre erősebbnek hallatszottak,
Alejandra pedig pedig a tizenhatodik után dobta be a törölközőt, egy „End”
formájában.
–
Anna! – hallatszott Tünde határozott hangja.
Két
oldalról két kar megragadta a lányt, majd odakísérték a bakig, ahol Anna
megtámasztotta a térdét, majd ráfeküdt az alkalmatosságra. Ellazította farpofáit
és készen állt a verésre. Húsz… ennyit célzott meg magában, ennyit akart
kibírni. Nem tudta persze, hogy ez-e a tét, hogy ki bír ki többet, de egyelőre
mást nem tudott elképzelni.
Az
első ütést persze hang nélkül viselte, de az érzés ismeretlen volt. Kapott már
vesszővel, nádpálcával, teleszkópos fémpálcával, ám ez egyelőre új volt neki.
Fájt, jobban fájt, mint a vessző, meg a nádpálca, talán a bankban, a
főnökasszonyától kapott veréshez lehetett csak hasonlítani. Tünde közben már
hatnál tartott, míg Annak ezeken morfondírozott magában. Minden ütést
megköszönt, bár tény, hogy egyre inkább fájt, amit kapott. Ugyanakkor a helyzet
is új és izgató volt… Bekötött szemmel feküdt, meztelenül, és fogalma sem volt,
kik figyelik, kik nézik a kínzását. És a pálcát Tünde kezelte… Ellazult, és
érezte, hogy benedvesedik a puncija, holott az ütések egyre jobban fájtak. Már
a tizenegyediknél tartottak, mikor Annának először jött ki hang a torkán, egy
erősebb sóhaj formájában. Egyre inkább felizgult, egyre inkább élvezte a
helyzetet, és már sikoltott, ahogy a verést kapta. A fájdalom kezdte elborítani
az egész testét, de a puncija valósággal izzott, és egyre közelebb jutott a
csúcshoz. Tizenhét… puff! Anna felsikoltott, majd lihegve köszönömöt mondott.
Tizennyolc… Ááááhhhh! A köszönöm is sikoltva jött. Tizenkilenc… egyre kevésbé
bírta visszafogni magát, érezte, hogy jön a csúcs, ismét sikoltva köszönte meg
az ütést. Teste egyre inkább rángatózott, de próbálta visszafogni magát… csak
el ne oldozzák most, csak el ne oldozzák… Húsz… ismét óriásit sikoltott… na még
egy és kész van… Kilihegett egy köszönömöt, Tünde pedig ráhúzta a következőt…
Anna teste hármat rángott, majd sikoltva elélvezett… még a könnyei is
kiszöktek. Hamar összeszedte magát és bemondta a végszót.
A
saját lábán szállt le a bakról és megállt, várta a további történéseket. Úgy
két percig csak állt, majd egyszer csak megfogták a karját és valaki megemelte
a lábát, és elkezdte simogatni a lábfejét, a talpát. Ez kb. fél percig tartott,
majd kötelet kötöttek a kezére és követnie kellett valakit, fogalma sem volt,
hogy Tünde-e az, vagy más. A talpával tudott továbbra is érzékelni, átmentek
egy küszöbön, majd hideg követ érzett a lábai alatt. Beléptették egy ajtón,
majd egy ismeretlen hang közölte vele, hogy ahogy annak becsukódását hallja,
leveheti magáról a szemkötőt. A többi utasítást hamarosan megkapja.
Az
ajtó becsukódott, Anna pedig levette a szemkötőt. Egy egyszerű szoba tárult a
szeme elé, ágy, szék, asztal, szekrény, persze mindenhol óriási tisztaság, és a
helyiségből egy WC-vel egybekötött fürdőszoba is nyílt. Keresett magának egy
törölközőt, bevizezte, hasra feküdt az ágyon és a borogatást a fenekére tette.
Most kezdte érezni igazán a verést, amit kapott, úgy érezte, menten
széthasadnak a farpofái. Fogalma sem volt, mi következik most, egyáltalán ő
nyert-e, mi lesz most, mi vár rá a továbbiakban.
Jó
egy óra telhetett el, mire megérkezett Tünde.
–
Nos, Anna, te nyertél! Nagyon kemény voltál, gratulálok! De azért láttam,
élvezted… A német és a skandináv lány elég hamar eljátszották az esélyüket, ők
még mindig sírnak a fájdalmaik miatt. Alejandra és közted lehetett dönteni,
igazából a lábfejednek köszönheted, hogy téged választottak. A spanyol lányé
nagy és csontos volt, a te pici, formás lábad viszont tetszett neki, és a
vastag talpbőröd is nagyon az ínyére volt. Kicsit fetisiszta az ember…
–
És most mi lesz?
–
Meg kell, hogy gyógyuljon a feneked. Gondolom, mondanom sem kell, hogy ismét
igénybe lesz véve. Valamelyik nap találkozol a megrendelővel, beszélgettek, és
kikörvonalazza, hogy mit is szeretne. Aztán mehet a dolog. És ha minden
rendben, akkor fizet és mehetsz is utadra.
–
Miért… miért hívod még mindig megrendelőnek? Hiszen a férjedről van szó…
–
Nem, neeeem. Ez esetben nem. Úgy volt, hogy neki keresek megint lányt… de van
egy külföldi diplomata, aki most fél évet itt tölt az országban. Fiatal csóka.
Ő kérte most ezt az egészet. Szeret fenekelni és lábfetisiszta. Szóval, pont
neki teremtettek téged. A férjem túl durva és idős… inkább a verésben éli ki
magát, mint a szexben. Ahogy láthattad is… Te most 21-et kaptál, a múltkor,
mikor meglestél minket, 35-öt vágott rám, mielőtt elájultam volna. Aztán
fellocsoltatott és jött még 10 csapás. Szóval, ezt lehet, hogy megúsztad. A
csávó igényeit még nem ismerem.
–
És mikor fogod tudni?
–
Miután beszélgetett veled. Hamarosan jön egy ápolónő, aki ellátja a sebeidet és
megpróbál minél gyorsabb gyógyulást lehetővé tenni. Három napig itt leszel,
amíg a többi lány el nem megy, utána visszaköltözöl a kis házba, de az egész a
tiéd lesz. Meg foglak látogatni rendszeresen, bármi van, szólni fogok.
Nagyon jó!Már nagyon várjuk az ismeretlen úriembert is,hogy végre megismerje Anna heges fenekét,és vastag talpbőrét!!
VálaszTörlés