Pages

2012. szeptember 12.

Bocs.


Ez a blog nem a politikáról szól. Sőt, tudatosan maximális távolságot tart mindentől, ami a legkisebb mértékben is érintheti a politikát. De pár napja a magyar parlamentben olyan szavak hangozhattak el, amit egyetlen ember se hagyhat szó nélkül.

Igen, a családon belüli erőszakról van szó.

Bevallom, hogy jó 15 évvel ezelőtt, amikor a húgom arról mesélt, hogy a barátnőjét hogyan terrorizálja a férje, belőlem is csak a szokásos (férfi) reakciót váltotta ki: "miért nem hagyja ott?". Mentségemül szolgál, hogy akkor még fiatal voltam:), és nem találkoztam hasonlóval. A tények és az érvek alatt hamar be kellett látnom, hogy ez nem így működik...

Én beláttam ezt. Varga István viszont mintha egy másik bolygón élne...

"Azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak"

Én csak abban tudok bízni, hogy Varga István részeg volt, és/vagy álmos (hajnal 3 körül, amikor erre a kérdésre időt szakítottak a nagy-hatalmú politikusaink, még magyarázható is lenne...), amikor ezt mondta. És nem ennyire ostoba.

Én kérek elnézést a nevében minden lánytól. Nem minden pasi ilyen.

(Arról nem is beszélve, hogy a családon belüli erőszak nemcsak a nőket érinti, hanem ugyanolyan mértékben a gyerekeket is.... Ha már valaki milliós fizetést kap az én adómból, akkor legalább ennyire legyen tisztában a témával, amiben megszólal....)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése