Mesék a pálca másik oldaláról 1.

Nem tudom, rajtam kívül hány dolgozó lányt ver a főnöke, de nem hiszem, hogy közülük egy is úgy kapna ki, mint én. Csodálatos állásom van egy független rádióállomásnál, ahol minden délután 5-től este 11-ig a kapcsolótáblát kezelem, és saját lemezlovas programom is van éjfélig. Tény, hogy az adó igazgatója és tulajdonosa néha testi fenyítésben részesít, mikor helyénvalónak tartja. A fenyítések megalázóak és fájdalmasak, de szeretném megtartani az állásomat, melyet jobban élvezek, mint bármi mást. Mit tehet ilyenkor egy szegény dolgozó lány?

Az igazgató mindig az irodájába hivat, ahol megbeszéljük elkövetett vétkeimet. Ha bűnös vagyok - többnyire így van -, akkor kiszabja büntetésemet. Komolyabb vétség esetén visszarendel az irodába, általában éjjeli adásom után. Mikor elhangzott az "ítélet", visszatérek a kapcsolótáblához. A meghatározott óráig 3 munkatársamat - 2 férfit és egy lányt - kell felkérnem, hogy tanúként legyenek jelen a "leszámolásnál". Ők előttem mennek az igazgató irodájába.

Közvetlenül a félelmetes időpont előtt munkaasztalom fiókjából előveszem a kb. 70 cm hosszú, ceruzavastagságú, hajlékony, sárga nádpálcát és a főnök irodájába megyek, ahol a többiek már várnak. A férfiak tetszésük jeléül füttyentenek, mikor belépek. Átadom a nádpálcát az igazgatónak, és kapok tőle egy papírt, mely vétkeimet, beleegyezésemet, valamint a kiszabott fenekesek számát tartalmazza, melyet az elbocsátás helyett vállalok. Miután a papírt hangosan felolvasom a tanuknak, aláírom, hogy a beleegyezésemet elismerjem, majd a tanuk is aláírják. Ezzel kész vagyunk.

A szoba közepére megyek, a főnök követ. Letolom a farmernadrágot, és lehajolva megérintem a cipőm orrát ujjaim hegyével. Olyan mozdulatlanul állok, ahogy csak lehet, de néha sikolyomat és remegésemet nem tudom elfojtani, miközben lassan 15-25 fenekest kapok a nádpálcával, feszülő selyem bugyimra.

Ma ismét a félelemtől reszketek, mert tegnap este az éteren át megjegyzést tettem egyik reklamáló megrendelőnknek, amit besúgtak a főnöknek. Ilyen esetben jó kilátásom van egy alapos nádpálcázásra. Nem ismertem el szemtelenségemet, míg az ügyeletes mérnök be nem bizonyította. Ekkor megkértem legyen a tanúm, ha büntetést kapok.

Szombat délután; az igazgató 15 fenekest szabott ki a hétfői adás után. Persze a legszebb bugyimat veszem fel hozzá!