A király megbízottjaként jártam az országot, felügyelve a jogra és az igazságos ítélkezésre. Mióta az új király hatalomra került, erősen központosította a hatalmát: nagyon hamar leverte a lázadozó nagyurakat, a vármegyékben nemcsak a főispánt, de a szolgabírákat is saját maga nevezte ki, kemény, de ugyanakkor igazságosabb törvényeket hozott, amelyek mindenkire egyformán érvényesek voltak, legyen az illető nemes vagy egyszerű jobbágy.
Megszoktam, hogy bár mindenhol kellő tisztelettel fogadnak, de nem nagyon örülnek a megjelenésemnek. Nem úgy Szabolcs vármegye főispánja, aki látható megkönnyebbüléssel fogadott.
- Nagyon örülök, hogy éppen most érkezett ide a király képviselője - kezdte, miközben a szobájába vezetett. - Őszintén megmondom, hogy nagy bajban vagyok, és segítenie kell.
- Minden tőlem telhetőt megteszek, gróf úr! - feleltem udvariasan.
- Hagyjuk a formaságokat, kedves öcsém - mondta, miközben saját maga töltött tele két kupát borral. - Te is nemes vagy, a király kegyeltje...
- Miről lenne szó? - kérdeztem, miközben nagyot kortyoltam a borból.
- Ez egy nagyon szerencsétlen történet. 10 fiatal lány a múlt szombaton kiment a közeli erdőbe, és fehér lepelbe öltözve táncoltak egy tűz körül. Valamilyen régi hagyományt akartak feleleveníteni, bár szerintem inkább csak egy kis izgalmat kerestek. Sajnos éppen arra járt a részeges erdész, aki megijedt, azt hitte, hogy szellemeket lát, rohant azonnal a paphoz, feloldozásért. A pap pedig boszorkánysággal vádolta meg a lányokat...
- Kezdem érteni a dolgot - feleltem elkomorodva. Egész Európában javában zajlottak a boszorkányüldözések, nők ezreit égettek meg máglyán, sokszor ennél kisebb ok miatt is. Szerencsére a mi országunkba még nem tette be a lábát a szent inkvizíció, és nem lenne jó bármilyen ürügyet adni.
- Ráadásul nemesi kisasszonyokról van szó - folytatta a főispán. - Köztük van Báthory Katinka, a király keresztlánya is. Egyszerűen nem tudom, mit csináljak. Mindenki az én fejemre jár. A pap ragaszkodik a boszorkánysághoz. A lányok szülei pedig mindent megtesznek, hogy ne legyen ügy...
Ebbe jól belecsöppentem. A lányok nagy hibát követtek el, de ezért nem jár halál. Viszont nem is maradhat büntetlenül. Az egyházzal sem lehet szembeszállni...
- Rendben van - mondtam. - Megyek és beszélek a pappal. Addig Vay uram kéresse be az összes leányzót, a szülőkkel együtt.
- Természetesen - felelte a gróf, látható megkönnyebbüléssel.
Nem volt könnyű dolgom a pappal. Hiába próbáltam érvelni, hogy ez csak gyerekes rosszalkodás volt, és a lányok maximum egy alapos verést érdemelnek. Ugyanilyen hatástalan volt a fenyegetőzésem is, hogy nem éppen szerencsés ilyen magas rangú ellenségeket szereznie - köztük a királlyal, aki nem örülne, ha a keresztlányát boszorkánysággal vádolnák meg. Végül a megvesztegetés hozott eredményt. A pap eltekint a boszorkányság vádjától, ha a szülők építenek egy új templomot, a vármegye az egyháznak adományoz egy jelentős földbirtokot, a lányok pedig kemény büntetést kapnak. Az üzlet megköttetett.
Most már csak a másik oldallal kellett elfogadtatnom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése