Mesék a pálca másik oldaláról 5.

Engem sohasem fenyítettek meg az iskolában. 22 éves koromban toltam le először a bugyim fenekeléshez. Amikor a főnököm közölte, hogy fenekelést érdemlek, nagyon megsértődtem és majdnem elájultam... Egész lényem tiltakozott, lábaim remegtek, forgott a gyomrom.

Nem szükséges hangsúlyoznom, milyen nehéz megtartani a munkahelyet, vagy kiérdemelni a fizetést. Tudom, súlyos hibát követtem el, mely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy munkaadóm részérő egy sor megaláztatást kellett elszenvednem, máskülönben kirúghatott volna. Be kell ismernem, mikor túltettem magam javaslata miatt érzett felháborodásomon, hogy hajoljak rá íróasztala végére a fenekeléshez, borzongató érzés futkározott fel-le gerincemen a gondolattól, hogy tehetetlenül, kiszolgáltatva elfogadom az általa kiszabott büntetést... Kétségtelenül volt valami szexuálisan izgató az elképzelésben.

Nem vagyok egy világrengető szépség, csak egy fiatal nő. Egy irodai névnapi bulin felszedtem néhány fiatal alkalmazottat és csókolóztunk, ölelkeztünk, simogattuk egymást..., így utolsóként távoztam az irodából. Én kaptam a legtöbb csókot, cici-tapizást és a legizgatóbb helyeken való simogatást. Mindegyik férfi ajánlatot tett, akivel csókolóztam.

Az igazgató főnököm közölte velem, hogy ez alkalommal nem nézheti el hanyag munkámat, ezért mérlegeljem, hajlandó vagyok-e letolni a bugyim, az íróasztal végére hajolni és kiállni bizonyos számú fenekest kézzel, illetve vonalzóval. Rövid habozás után bólintottam beleegyezésem jeléül.

Este - az ilyesmi mindig este ment végbe -, irodájába mentem és úgy álltam előtte, mint egy kislány, akit rosszalkodásom kaptak. Minden bevető nélkül íróasztala szélére csapott és utasított, hajoljak rá. Sohasem fogott el olyan különös érzés, mint abban a pillanatban. Kíváncsi lettem, hogyan kezd hozzá, mi történik majd. A legfurcsább érzésem akkor támadt, mikor ráhajoltam az íróasztalra, remélve, hogy fenekem nem domborodik ki túlságosan. Mélységesen megrendültem, mikor felemelte a szoknyám, láthatóvá téve harisnyanadrágom és bugyim, majd lehúzta az alsóneműmet is, és előbukkant meztelen popóm. Ekkor még nem tudtam, micsoda izgalmakat élek majd át.

Megparancsolta, emeljem magasra a fenekemet, homorítsam a hátam és szorítsam mellemet az asztallapra. Végignyúltam az asztalon, lábam mereven kinyúlt, görcsbe feszült. Combomat, farpofáimat összeszorítottam. Ekkor cirógatni kezdte popóm bőrét, mintha elsimítaná bőrt a fenekelés előtt. Sohasem hittem volna, hogy ez ilyen kéjes szenvedélyt kelt bennem. Az izgalom borzongató hullámai futottak végig testemen, mikor tenyerével gyöngéden paskolgatta popsimat, aztán felemelte a kezét és az első fenekes tűzzel árasztotta el a bőrömet, mely őszintén szólva nem fájdalmas, hanem inkább izgató és feltüzelő volt. Emlékszem, arra gondoltam, miért csapnak a lányok olyan nagy hűhót miatta. A második fenekes a másik félgömbömön csattant. Ez is inkább jólesett. Lassan lendületbe jött, és ahogy folytatta, rádöbbentem, hogy fenekemet akaratlanul is egyre hátrább tolom. Ellazítottam félholdjaimat, harisnyanadrágom és bugyim teljesen lecsúszott, popóm izzani kezdett. A csípős jelleg tomboló tűzzé változott, egyáltalán nem panaszkodhattam! A fenekelés egyre erőteljesebbé, hangosabbá vált. Valahányszor lecsapott tenyere a meztelen fenekemre, a tűz lángja lobbant fel rajta.

Egyszer csak megállt, hátrább lépett ülepemtől. Örvénylő izgalom áradt el bennem, majd egészen más jellegű fájdalmat éreztem, mikor az irodai vonalzóval húzott végig vörösen izzó hátsó felemen. Határozottan nagyot csattant és ennek megfelelően popóm egyik oldalról a másikra kígyózott. Eszembe sem jutott felállni, inkább erőteljesebben szorítottam felsőtestemet az íróasztal lapjára. A második ütés teljesen megváltoztatta mozgásom jellegét. Ülepem az őrjítő fájdalom ütemére vonaglott, de nem mondhatom, hogy ez a kín, a szenvedés kifejezése lett volna... Ellenkezőleg, élveztem!

Puncim bizsergett, tüzelt, miközben a vonalzó megállás nélkül suhogott táncoló popóm dombjain... Mikor abbahagyta, megállapítottam, nem óhajtok felállni... így akarok maradni és riszálni csípőmet, lehetővé téve, hogy combjaimat összedörzsöljem, és a csúcson tartsam a kéjes nemi izgalmat a testemben. Felsóhajtottam, midőn belemarkolt a fenekembe, mert úgy tűnt ez vezet el a borzongató gyönyörhöz. Tapogatta popsim izzó félgömbjeit és az érzéstől még magasabbra szárnyalt izgalmam a vágytól... Magamba fojtottam elégedettségemet... Ekkor megragadta a csípőmet, közelebb húzott magához... újabb megdöbbenés csatlakozott az előzőhöz... Meg fog baszni! Tágra nyílt szemekkel feküdtem az asztalon, a döbbenet elragadtatott gyönyörré változott. Tényleg a testembe helyezte kőkemény hímvesszőjét, egész lényem az őrült elképzelések világába repült és mindannyiszor hátralöktem csípőm, valahányszor ő előre.

Csak úgy írhatom le ezt az estét, mint igazi élvezetet. Nagy kár, hogy sohasem tette meg újra, pedig kedvesen megpróbáltam tudatni vele, szeretném, ha elfenekelne, amikor csak akarja. Furcsa, nem?